Nincs akadálya Mladics kiadatásának
A bíróság 1995 óta várja Belgrádtól a jelenleg 69 éves extábornok kiadatását a nyolcezer férfi és fiatal fiú életét követelő srebrenicai mészárlás és a 43 hónapig tartó szarajevői ostrom megszervezése miatt. Mladicsot a múlt héten vették őrizetbe egy vajdasági faluban.
Mladics ügyvédje védence egészségi állapotára hivatkozva kérte a kiadatás megtagadását, ám a hatósági szakvélemények szerint a férfi állapota kielégítő. Ezt a B-92 rádiónak nyilatkozva megerősítette a háborús bűnök felderítésében illetékes szerb ügyészhelyettes is. Bruno Vekarics szerint Mladicsot a következő három napban szállítják Hágába, ehhez már csak a szerb igazságügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A gyors döntés alapján, – ha Mladics már csütörtökön Hágában lesz – már pénteken megindulhat ellene a per. A vádak beigazolódása alapján Mladics életfogytiglani büntetést is kaphat, amit egy, az ICTY által kijelölt – az egykori Jugoszlávia területén kívül eső – országban tölthet le.
Az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) tiltakozását fejezte ki az általuk hősnek tekintett parancsnok kiadatása miatt, a szerb nemzeti érdekek elárulásával vádolva a vezetést. Vasárnap a rendőrökkel való összecsapásokba torkolló tiltakozó tüntetést szervezett a parlament második legnagyobb frakcióját adó SRS. A párt azonban a letartóztatásokkal járó összetűzésekért a felelősséget a „szakszerűtlenül fellépő” rendőrségre hárította.
Görgetett perek
A Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Törvényszék (ICTY) 1993-ban jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827-es számú határozata alapján. A BT öt állandó tagja – így a Szlobodan Milosevics vezette Szerbiával óvatosabban bánó Oroszország is – megszavazta azt, a tíz nem állandó taggal együtt. Köztük Magyarországgal, amely az ENSZ története során másodszor – egyelőre utoljára – a testület tagja volt.
Az ICTY-nak 16 állandó és 12 úgynevezett ad litem – eseti, egy-egy ügyre kinevezett – bírája van. Utóbbiak között van az ICTY egyetlen magyar tagja, Prandler Árpád is. A 81 éves bíró „Jadranko Prlic és társai” ügyében illetékes. Prlic a boszniai horvát hadsereg magas rangú tisztje volt, akit – akár a szerb Mladicsot – muszlimokkal szemben, 1992-1993-ban elkövetett bűnökkel vádolnak.
Az ICTY a tervek szerint idén fejezi be az ügyek első fokú, 2013-ig a másodfokú tárgyalását. Kivéve a 2008 óta Hágában lévő Radovan Karadzsics ügyét. A boszniai szerb köztársaság egykori elnökének ügye fellebbezés esetén 2014 februárjáig húzódhat.
Még tovább tarthat a perét csak hamarosan elkezdő Mladics ügye, nem különben a most 53 éves Goran Hadzsicsé, miután az utolsó keresett szerb háborús bűnös – a Horvátországból való kiszakadást célzó, de facto 1991-től 1995-ig létező Krajinai Szerb köztársaság egykori elnöke – jelenleg is szökésben van.
