Nem talál ki új mechanizmust az Európai Bizottság a tagállamok jogállamiságának mérésére és az uniós alapelvek betartásának ellenőrzésére, de keddi közleményében összefoglalja, hogyan lehet mégis a mostani szerződéses keretek között kezelni az olyan rendszerszerű problémákat, amelyek például Magyarország esetében merültek fel. A bejelentést Jose Manuel Barroso, a testület elnöke Viviane Reding alelnök, alapjogokkal foglalkozó alelnök és Cecilia Malmström belügyi EU-biztos teszik meg kedden Strasbourgban.

A magyar médiaszabályozás, illetve alaptörvény miatt kialakult jogi és politikai viták nyomán felmerült az igény Brüsszelben, hogy kezelni kéne valahogy az úgynevezett „koppenhágai dilemmát”. Azaz mi van akkor, ha egy tagállam megfelel a csatlakozási, koppenhágai feltételeknek, de aztán a jogállamiság, vagy a demokrácia terén aggályok merülnek fel. Jelenleg az Európai Bizottság – a szerződések őreként – hivatott a tagállamok jogszabályait vizsgálni, és adott esetben kötelezettségszegési eljárást is indíthat. Ezek azonban korlátozott körben vonhatják felelősségre a tagállamot, és a bírósági szakasszal együtt akár évekig is eltarthatnak. A bizottság és a tagállamok nyomásgyakorlásán kívül még a szerződés hetes cikkelyét lehet életbe léptetni, amely eljárás legvégén a tagállam szavazati jogát felfüggesztheti a többi tagország. Erre „nukleáris opcióként” hivatkoznak Brüsszelben, és politikailag lényegében kivitelezhetetlennek tartják.

Barroso már 2012-es évadnyitó beszédében is kitért rá, hogy új eszközök váltak szükségessé. Ugyanabban az évben Guido Westerwelle német külügyminiszter és tíz kollégája, az unió jövőjéről szóló jelentésükben szintén amellett érveltek, hogy az alapjogok és a jogállamiság megvédésére további eszközökkel kell felruházni az Európai Bizottságot. Tavaly pedig Westerwelle holland, finn és dán kollégájával együtt levélben olyan mechanizmus kidolgozását kérték a bizottságtól, melynek keretében biztosítani lehet az EU közös értékeinek betartását. – Az európai projekt hitelessége múlik azon, hogy az unió megfelel-e a saját maga által állított sztenderdeknek – állították a külügyminiszterek, akik a lehetőségek között szankcióként az uniós források felfüggesztését is belengették.

A bizottság azonban keddi bejelentésében idáig nem megy el. Reding várhatóan azt javasolja majd, hogy az Európai Bizottság küldjön hivatalos levelet, ha úgy ítéli meg, hogy egy tagállammal kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy rendszerszerű jogsértések történnek. Ezek után párbeszédet folytatna a bizottság a tagállammal, hogy elkerülhető legyen a hetes cikk aktiválása. Ezen a ponton szívesen veszik a Velencei Bizottság vagy az Európa Tanács véleményét Brüsszelben, de a javaslat szerint a bizottságnak mint pártatlan döntőbírónak kell az eljárás során élen járnia.

Reding csak egy következő lépésben, uniós szerződésmódosítás után tartja megvalósíthatónak, hogy ennél komolyabb eszköz, eljárás, vagy testület lépjen működésbe annak ellenőrzésére, hogy tagállamok betartják-e az alapértékeket. Hiába az Európai Parlamentben erről szóló, Göncz Kinga szocialista EP-kéviselő, illetve Louis Michel belga liberális képviselő alapjogokkal foglalkozó jelentései, a tagállamok jó része nem érzi sem jogilag, sem politikailag megalapozottnak, hogy beleszóljanak egymás dolgába. Reding végül ezért sem ment bele, hogy a Tavares-jelentésben felvázolt monitoring eljárást lefolytassa Magyarországgal szemben. Információink szerint a keddi közleményben a Tavares-jelentésben is szereplő új szakértő testület, a „koppenhágai bizottság” felállításának javaslata szintén nem szerepel.

Magyarország a szkeptikusok közé tartozik. – Bármit támogatunk, aminek van értelme – fogalmazta meg a magyar álláspontot egy brüsszeli forrás. Az érvelés szerint a kötelezettségszegési eljárásokkal minden vitatott ügyet sikerült lezárni Magyarország és az Európai Bizottság között, ezért nincs szükség újabb mechanizmusokra, amelyekre a bizottságnak nincs is jogi felhatalmazása. A magyar diplomaták szerint pont a magyar ügy brüsszeli kezelése mutatta meg, hogy egyszerű kötelezettségszegési eljárásokkal feloldhatók az aggályok, és a politikai viták jogi mederbe terelhetők.