Kerry délután továbbindult az osztrák fővárosba, ahol kedden ültek ismét tárgyalóasztalhoz a felek, hogy november 24-ig megpróbálják tető alá hozni az iráni atomprogramról szóló végleges megállapodást. Az amerikai külügyminiszter azt jelezte: a hat nagyhatalom egységes abban, hogy megegyezésre kell jutni, de nem akármilyen megegyezésre. Kerry elmondta, hogy Washington és Párizs teljes egyetértésben van az atomprogramot illetően, s minden erejével azon fog dolgozni, hogy megszülessen a megállapodás november 24-ig. „Szeretnénk megállapodni Iránnal a nukleáris kérdésekről, és a megállapodás, a lényeget illetően, igent mond a polgári nukleáris programra, viszont nemet az atombombára" - erősítette meg Laurent Fabius.

A francia külügyminiszter szerint a hatok és Irán között még vannak jelentős nézeteltérések. „Reméljük, hogy csökkeni fognak (a nézeteltérések), ez nagy mértékben Irán magatartásán fog múlni" - tette hozzá a francia diplomácia vezetője, de nem pontosította, hogy milyen nézeteltérésekre utal.

A bécsi tárgyalások egyik fő témája az, hogy Teherán fenntarthatja-e az urándúsítási programját. A nagyhatalmak és Izrael 2002 óta azzal vádolják Teheránt, hogy békés célú nukleáris tevékenységének leple alatt atomfegyver előállítására törekszik. A gyanú eloszlatása érdekében ezért azt kérik Teherántól, hogy csökkentse centrifugái és a dúsított urán mennyiségét, a nyugati országok által korábban az iszlám köztársasággal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldásáért cserébe.

Ali Akbar Szálehi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője már előzetesen jelezte, hogy hazája nem kíván több olyan pontban sem engedni, amelyet a Hatok néven emlegetett országcsoport lényegesnek tekint, s ezzel valószínűtlenné tette egy gyors megegyezés lehetőségét.