Előrelépés csak akkor lehetséges, ha Irán belegyezik, hogy a Nyugat betekintést nyerjen az iráni atomkutatási programokba, létesítményekbe, hogy láthatóvá váljon, nem fenyeget-e nukleáris tömegpusztító fegyver gyártásának veszélye - idézte az APA osztrák hírügynökség Frank-Walter Steinmeiert, aki szombaton érkezett Bécsbe, hogy részt vegyen a tárgyalások záró szakaszán.

John Kerry amerikai külügyminiszter szintén Bécsben csak annyit mondott, hogy kemény tárgyalások folynak, de bizonyos területeken továbbra is komoly nézeteltérések vannak a két fél között.

Hasonlóan foglalt állást Laurent Fabius francia külügyminiszter, aki felszólította Teheránt, hogy "ragadja meg a lehetőséget" és kössön egyezséget. Iránt sürgette a brit külügyminiszter is, aki rugalmasságot vár Teherántól.

Ugyanakkor iráni források úgy látják, érdemi előrelépés eddig nem történt, nincs miről egyeztetni, s ezért is mondta le hazautazását az eredeti tervekkel ellentétben Mohamed Dzsavad Zarif, az iráni diplomácia vezetője.

John Kerry szombaton délután négyszemközti megbeszélésen vett részt az iráni külügyminiszterrel, aki ezt követően a német külügyminiszterrel tárgyal. Majd tárgyalóasztalhoz ül John Kerry, Mohamed Dzsavad Zarif és az Európai Uniót képviselő Catherine Ashton.

Az APA úgy értesült, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője ragaszkodik az Irán elleni szankciók teljes és gyors feloldásához, csak ezt tekintené sikernek, félmegoldásokat nem fogadna el.

Irán és a Hatok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína - képviselői kedden ültek ismét tárgyalóasztalhoz, hogy november 24-ig megpróbálják tető alá hozni az iráni atomprogramról szóló ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodást. A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk, ez azonban nem sikerült, ezért abban egyeztek meg, hogy négy hónappal, november 24-ig meghosszabbítják a tanácskozásokat.

A legfőbb vitás kérdés az urándúsítás ügye. Teherán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern urándúsító centrifugája maradjon meg, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy a perzsa állam nukleáris fegyver gyártásához használhatja a dúsított uránt. Az iráni kormány következetesen tagadja ezt, és hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.

A gyanú eloszlatása érdekében a nemzetközi közösség arra igyekszik rávenni Teheránt, hogy csökkentse centrifugái és a dúsított urán mennyiségét, a nyugati országok által korábban az iszlám köztársasággal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldásáért cserébe.