Jól érzékelteti a görög kormány és az Európai Unió közötti viszonyt, hogy EU-illetékesek az utolsó pillanatig nem voltak hajlandók megerősíteni: lesz-e Merkel–Hollande–Ciprasz találkozó a brüsszeli EU–Latin-Amerikai csúcs margóján. Angela Merkel német kancellár szerdán annyit mondott, hogy ő és Francois Hollande francia elnök készek találkozni Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel, ha utóbbi ezt kéri. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök is lebegtette, hogy egyeztet-e Ciprasszal, akinek a hétvégén még a telefonhívását sem fogadta. A konfliktus lényege, hogy mindkét fél visszadobja és elfogadhatatlannak minősíti a másik javaslatait, megegyezés híján viszont Görögországot államcsőd fenyegeti.

Ciprasz és Merkel egy márciusi találkozón. A görögök távozása katasztrófa lenne Hannibal Hanschke / Reuters

– Nagy a távolság a kommunikációs stratégia és a valódi tárgyalások között. A politikai kommunikáció nem áll arányban a tétekkel, aminek egyszerű az oka: a két félnek ellenkező kommunikációs céljai vannak – magyarázta lapunknak Jorgosz Kapopulosz politikai elemző. Az EU nagy hanggal bizonygatja, hogy a gazdasági játékszabályokat betartják, a fegyelem nem sérülhet. Görögország viszont azt akarja bizonyítani, hogy a szavazók akaratával (a januári választásokon a megszorítás-ellenes Sziriza győzött) és a megfelelő tárgyalási technikával módosítani lehet az uniós gazdasági szabályozást.

Az idő valóban sürget, mint erre az uniós vezetők is folyamatosan felhívják a figyelmet. „Mindent megteszünk, hogy Görögországot az euróövezetben tartsuk, de fogy a türelmünk" – közölte Alexander Stubb finn pénzügyminiszter. Június 30-án jár le a 240 milliárd eurós – már így is meghosszabbított – görög mentőprogram, amelynek utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét még mindig nem utalták át Athénnak. Ehhez előbb meg kellene egyezni a végrehajtandó reformokról, csakhogy ezekről mindkét fél mást gondol. Ha viszont a görögök nem kapják meg a pénzt, nem tudják törleszteni az EU/IMF-hitel; június végéig 1,6 milliárd eurót kellene befizetniük.

– Ahhoz, hogy Görögország és az unió igazán zsarolni tudja egymást, szükség lenne B tervre is. Ám ez mindkét oldalon hiányzik – hangsúlyozta Jorgosz Kapopulosz. Miközben egyre növekszik a politikai és társadalmi elégedetlenség Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban, bizonytalanná vált Nagy-Britannia jövője az EU-ban, és mind feszültebb az unió és Oroszország viszonya, az EU-tagállamok biztosan nem vállalják a konfrontációt Görögországgal. Ami pedig a görögöket illeti: azért szavaztak sokan a baloldali Szirizára, mert azt hitték, hogy van hatékony forgatókönyve a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokhoz, de aztán kiderült, hogy nincs.

Nem arattak sikert a legutóbb (hétfő este) Brüsszelbe küldött athéni reformígéretek sem, amelyeket euróövezeti tisztségviselők „nem megfelelőnek" minősítettek, és továbbra is hiányolták a görög gazdaság versenyképességét növelő intézkedéseket. Mivel úgy tűnik, hogy a megbeszélések zsákutcába jutottak, ismét elindult az ijesztgetés Görögország távozásával az eurózónából. – A görög kilépést sem gazdaságilag, sem politikailag nem lehetne kezelni – hűtötte le a kedélyeket a politikai elemző. – Ez szolgálna az első bizonyítékként arra, hogy az európai integráció nem visszafordíthatatlan, ráadásul politikai katasztrófa lenne Merkel és Hollande számára is.