A szerb köztársasági elnök azonban azt is hozzátette a Pink kereskedelmi televíziónak adott vasárnap esti interjújában: ha a szerb nép úgy döntene, hogy el kell ismerni Koszovó függetlenségét, akkor ő nem írná alá az erről szóló döntést, hanem lemondana.

Szerbia egykori, főleg albánok lakta déli tartománya, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. A szerb alkotmány továbbra is külön szakaszban foglalkozik a "tartománnyal", és Szerbia elidegeníthetetlen részeként utal rá.

Nikolic kifejtette: Koszovóban többféle együttélési forma létezik az albánok és a szerbek között. Magyarázata szerint vannak olyan részek, ahol nem élnek szerbek, vannak főleg albánok lakta részek szórvány szerbséggel, és olyan területek is, ahol a szerbek vannak többségben, sőt nincsenek is albánok. A különböző térségekben pedig különböző arányban van jelen a pristinai és a belgrádi hatalom. Szerinte nem kell elfogadni a Szerbia és Koszovó között tavaly áprilisban megkötött brüsszeli megállapodás azon pontját, amely szerint meg kell szüntetni a párhuzamos (szerb-koszovói) intézményeket, mert azzal Szerbia feladná az elveit.

Hozzátette: februárban Aleksandar Vucic miniszterelnök újra Brüsszelben tárgyal a Belgrád és Pristina közötti helyzet rendezéséről. Szerinte ezt követően a parlamentnek kell állást foglalnia arról, hogy a jövőben milyen álláspontot képviselhet Vucic. Ez iránymutatás és támogatás is lehet a kormányfőnek, és e mellett az egész ország kiállhat – mondta Nikolic.

Véleménye szerint azért is van szükség megújított állásfoglalásra Koszovóval kapcsolatban, mert az új összetételű Európai Bizottság máshogyan áll a kérdéshez, és felmerülhet, hogy az európai uniós tagság elnyerése fejében Brüsszel Koszovó függetlenségének elismerését kéri majd. Ezért itt az ideje annak, hogy Szerbia megfogalmazza, mi az a Koszovóval kapcsolatos megoldási lehetőség, amelynél kevesebbet nem fogadhat el Belgrád – összegezte a szerb elnök.

Nikolic szerint ezért népszavazáson kell dönteni arról, hogy Szerbia elfogadja-e az EU minden feltételét, és a szerb nép döntését – bármi is legyen az – tiszteletben kell tartani. Ekkor tette hozzá, hogy ha a nép úgy dönt, alá kell írni a Koszovó függetlenségéről szóló döntést, akkor ő inkább lemond.

Brüsszel eddig nyíltan soha nem kérte Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését, és a szerb politikusok többsége szerint erre az uniónak nincs is joga, illetve erkölcsi alapja, hiszen öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el Pristina önállóságát.