Népszavazás dönt a tábornokokról
A tavaly júliusi puccsot vezénylő Abdel Fatah al-Sziszi tábornok, vezérkari főnöke és az átmeneti kormány számára a népszavazás a főpróba, az alkalom utólag legitimációt nyerni azután, hogy a demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi elnököt a hadsereg eltávolította, a Murszi mögött álló konzervatív iszlamista szervezetet, a Muzulmán Testvériséget pedig illegalitásba kényszerítették. Ha az új alkotmányt elfogadják, a rendszer immár joggal hivatkozhat arra, hogy a társadalom nagy része őt támogatja Murszival szemben. A fő kérdés az, hogy hányan mennek el voksolni, és abból mennyi lesz az igen. Sziszi a puccs utáni egyik első intézkedése éppen a 2012 decemberében elfogadott iszlamista alkotmány eltörlése volt. Az a szöveg akkor 35 százalékos részvétel közepette kapott 64 százalékos támogatottságot. Ha most többen mennek el voksolni, s az igenek aránya is magasabb lesz, akkor az új rendszer kétségtelenül elmondhatja, hogy a fél évvel ezelőtti puccs valójában a nép akaratából történt. Kairó most „Szavazz igennel, szavazz a terrorizmus ellen” szövegű plakátokkal van tele.
A Muzulmán Testvériség – amelynek több ezer tagja került börtönbe – a népszavazás bojkottjára és tüntetésekre szólította fel híveit, a biztonságiak azonban nyilvánvalóan keményen fellépnek bármiféle demonstrációval szemben. Az átmeneti kormány decemberben terrorszervezetnek nyilvánította a testvériséget, amely Abdel Nasszer óta évtizedeken át az arab tavaszig, így Hoszni Mubarak rezsimje megdöntéséig illegalitásban volt.
Az új alkotmányt egy ötven tagból álló szakértői bizottság írta meg hat hónap alatt. Ezt a bizottságot az átmeneti kormány állította össze és nevezte ki. Az alkotmány tervezete egy sor alapvető szabadságjogot rögzít, amely hiányzott a megelőző iszlamista alaptörvényből. A legvitatottabb pontja a 74-es cikkely, amely tiltja a vallási alapon szerveződő pártokat. A decemberben betiltott Muzulmán Testvériség mellett ez fenyegeti az al-Nour nevű szalafista pártot is, annak ellenére, hogy a képviselői támogatták a puccsot, és jelen voltak, amikor Sziszi július 3-án bejelentést tett Murszi félreállításáról. Azt az új alkotmány is fenntartja, hogy az iszlám az államvallás, és a saría a törvénykezés fő forrása, de a bizottság törölte azt a részletező pontot, amely a saríát alapvető normaként, az igazságszolgáltatás doktrínájának elfogadott forrásaként határozza meg, így érvényesülhet a parlament törvényhozási hatalma az iszlámmmal szemben. Egyiptomban a szunnitáké a döntő többség, síitákat pedig sem a régi, sem az új alkotmány nem említ, rögzíti viszont a keresztény és a zsidó vallás gyakorlásának jogát. A jogvédők kifogásolják, hogy az alkotmány engedélyezi, hogy civileket hadbíróság elé állítsanak, és azt is, hogy a szakszervezetek tevékenységét korlátoznák.
Az új alkotmányban külön cikkely foglalkozik a védelmi miniszterrel, akit nem az elnök és nem a parlament, hanem a fegyveres erők főparancsnoksága jelöl ki két időszakra, tehát nyolc évre. Jelenleg ezt a posztot Sziszi tölti be, akit erre a tisztségre egyébként még Murszi nevezett ki. A hatalmat meghatározó tábornokok már korábban kidolgozták a forgatókönyvet, miszerint az új alkotmány elfogadása után parlamenti, majd elnökválasztás következik, ám az átmeneti kormány vezetője, Adli Manszúr államfő a közelmúltban előállt azzal, hogy célszerűbb lenne előbb elnököt választani, hogy őt ne befolyásolhassák a parlamenti erőviszonyok. Ez nem véletlen, egy interneten terjedő beszélgetés tanúsága szerint ugyanis Sziszi nemrég álmot látott, amelyben Anvar Szadat néhai elnök azt mondta neki: „Egy nap te leszel az államfő”. Sziszi a múlt héten nyilvánosan is beszélt ennek lehetőségéről, mondván, vállalná is az elnöki tisztséget, de csak akkor, ha ez „a nép kéri és a hadsereg jóváhagyja”. A népszavazást hirdető plakátokon országszerte mindenütt ott van al-Sziszi arcképe is.
Amikor kitört a 2011-es forradalom, az egyiptomiak pedig Mubarak félreállítását követelték, a tábornokok nem álltak ki az akkori elnök védelmében, és másfél évig gyakorlatilag ők irányították az országot, mígnem választások útján Murszi került az elnöki székbe. Nem telt el hosszú idő, amíg az iszlamista vezetéssel szembeni elégedetlenség, a Tahrír téri tüntetések ürügyet adtak a katonáknak a tavaly júliusi hatalomátvételre. A gazdaságilag meggyengült, hivatalosan is 14 százalékhoz közelítő munkanélküliség közepette Egyiptomban alighanem igény lenne egy erős kezű vezetőre a stabilitás biztosításához. Erre adhat választ a mostani népszavazás.
Nem sokkal az urnanyitás előtt kedden pokolgép robbant egy kairói bíróság épülete előtt, de senki nem sérült meg. Egy nagy szavazási roham reggel volt már. Mivel ma Egyiptomban munkanap van, a következőt az esti órákban várják.
