Galina Kozsevnyikova, a SzOVA jogvédő szervezet vezetője elmondása szerint vasárnap, e-mailben kapta meg a hosszú listát, amelyen számos egyetemi oktató, újságíró  és jogvédő neve szerepel. A levél írói arra szólították őt fel, hogy  maradjon csendben, és készüljön fel arra, hogy még idén ő is „követi” Sztanyiszlav Markelov ügyvédet és a Novaja Gazeta című  ellenzéki lapnál főleg neonácikkal foglalkozó Anasztaszija Baburova újságírót, akit január 19-én Moszkva belvárosában lőttek agyon.

Kozsevnyikova hírügynökségeknek nyilatkozva úgy vélte, a levél  célja nyilvánvalóan főleg az volt, hogy szervezetét elrettentsék attól, hogy a nyilvánosság elé tárja a szélsőséges bűncselekményekről összeállított éves jelentését.

Hozzátette, hogy bár az orosz szélsőségesek már korábban is több ízben közzétették az ellenük fellépő civil szervezetek és vezetőik listáját – tavaly címekkel és telefonszámokkal együtt – a mostanihoz fogható fenyegetésre azonban még nem volt példa.

A legutóbbi hetekben fenyegetésekről számolt be többek között  Julija Latinyina újságíró, aki a Novaja Gazeta című  ellenzéki lapnak is dolgozik, valamint Alekszej Venegyiktov, az Eho Moszkvi rádióállomás főszerkesztője.

Az orosz sajtó folyamatosan tárgyalja, hogy a gazdasági válság miatt a szélsőséges indíttatásból és  idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények számának növekedésére  kell számítani. Csütörtökön az ügyészség mellett működő nyomozati  bizottság kollégiumi ülésén elhangzott, hogy tavaly 460 ilyen esetet  jegyeztek fel, 29 százalékkal többet az előző évinél. Ezek száznál is több halálos áldozatot követeltek.

A tanácskozáson nem hangzott el, de tény, hogy az orosz  hatóságok nagyon sokáig mindent elkövettek, hogy e tetteket ne ebben  a kategóriában kelljen számon tartaniuk, s egészen tavalyig azt  hangoztatták, hogy a neonácik és más szélsőségesek nem tömörülnek  szervezetekbe.

Csütörtökön a belügyminisztérium is sajtóértekezleten  figyelmeztetett arra, hogy a válság okozta társadalmi feszültségeket  a szélsőségesek saját céljaikra használhatják fel, s különösen  aggasztó, hogy számítani kell az idegengyűlöletből elkövetett  bűncselekmények számának további növekedésére.

Mihail Szuhodolszkij, a miniszter első helyettese arról is  szólt, hogy tavaly 7,6 százalékkal nőtt a zömmel a szegény, déli volt szovjet köztársaságokból való, az idegengyűlölők fő célpontját  alkotó vendégmunkások által elkövetett, főleg vagyon elleni  bűncselekmények aránya. Hangsúlyozta, hogy ennek egyik fő oka, hogy  a munkáltatók nem teljesítik a munkavállalókkal szembeni  kötelezettségeiket, és figyelmeztetett rá, hogy az ilyen magatartás – a fizetések, nyugdíjak, ösztöndíjak kifizetésének elmulasztása – 3-7 év börtönbüntetést vonhat maga után.