Egy héten belül két ízben is elutasította az osztrák bíróság az ügyészség vádemelési kezdeményezését, mindkét alkalommal arra hivatkozva, hogy a gyenge bizonyítékok mellett politikai hátsó szándék vezette az indítványt. Ezzel érvelt a bécsi bíróság akkor is, amikor visszautasította, hogy a tízmilliárd eurós vagyonnal rendelkező ukrán Dmitro Firtast kiszolgáltassák az Egyesült Államoknak.

Alnur Musszajev és Vagyim Kosljak Heinz-Peter Bader / Reuters

A Magyarországon is ismert milliárdost tavaly márciusban tartóztatták le az amerikaiak kezdeményezésére Bécsben. Chicagóban akarták bíróság elé állítani vesztegetés gyanújával, az amerikai illetékesek azt állították: az osztrák bejegyzésű vállalatbirodalommal is rendelkező Firtas indiai állami tisztviselőket akart „rábeszélni”, hogy titánkitermelési engedélyhez juthasson. A ritka fémet az amerikai Boeing cég használta volna fel, állítólag húsztonnányi mennyiség értékesítéséről már meg is egyeztek Firtasékkal.

Napokkal a váratlan bécsi letartóztatást követően Firtas 125 millió euró (mintegy 38 milliárd forint) óvadékot tett le. Az üzletember, akinek gázértékesítéseiből az EMFESZ cégen keresztül egy időben Magyarország is részesült, és aki különlegesen jó orosz kapcsolatokkal rendelkezik, Ausztriából próbálta befolyásolni az ukrán politikát. Nemrég például egy sok millió eurós nyugati „Marshall-tervet” akart tető alá hozni a gazdaság talpra állítására.

„Koholt az egész vesztegetési vád” – jelentette ki a Moszkvában élő, Firtassal 15 éve együtt dolgozó Knopp András a The New York Timesnak. Mint mondta, az indiai törvények szerint tilos az országból ritkafémet kivinni, ezen pedig semmiféle vesztegetés nem tud változtatni. Knopp szerint a tárgyalásokat anno ő vezette, az amerikai hatóságok ennek ellenére egyszer sem keresték meg, nyilvánvaló, hogy a maffiakapcsolatokkal is gyanúsított Firtas személye áll a kiadatási kérelem mögött. A bécsi bíróság hasonlóan gondolkozva szabadon engedte az ukrán üzletembert, de a kauciót egyelőre visszatartotta. Firtas hazautazhatna Ukrajnába, távozását azonban, úgy hírlik, nem sieti el.

A kiadatási ügy előtt egy héttel két, tavaly óta előzetes letartóztatásban lévő kazah férfi sorsáról is döntött az osztrák bíróság: szabadon engedte őket. Nem azért, mert meggyőződött ártatlanságukról, hanem mert az ellenük felhozott bizonyítékok gyenge lábakon állnak, és mert a bíró szerint a kazah hatóságok nyilvánvaló nyomást gyakoroltak elítélésük érdekében.

Ez utóbbi ügynek a főszereplője február 24-e óta halott, pedig ha még élne, ma már ő is szabadon védekezhetne. Rakhat Alijev az osztrák hatóságok állítása szerint öngyilkos lett – ügyvédei szerint azonban nem önkezével vetett véget életének. Alijev az „örökös” kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev egykor nagy hatalmú veje a 2000-es években került szembe az addig híven szolgált kazah vezetéssel: apósa pozícióját nézte ki magának. Éppen nagykövet volt Ausztriában, ahol hatalmas összegű befektetéseket hajtott végre, amikor odahaza gyilkossággal vádolták és kérték kiadatását. Bécs már 2007-ben elfogultnak találta és elutasította a kezdeményezést, és Alijevnek magának kellett nyomoznia a több ezer kilométerre történt bűnügyben.

Gyanús körülmények között meghalt Rakhat Alijev, a kazah titkosszolgálat néhai vezére Shamil Zhumatov / Reuters

A kazah vád szerint az otthon már – biztos, ami biztos alapon – 40 évre elítélt Alijev most kiengedett társai segítségével két bankárt megölt, hogy megszerezze vagyonukat. Amikor 2011-ben az addig nem talált bankárok holtteste váratlanul előkerült, s a kazah titkosszolgálat iszonyatos intenzitással próbált osztrák támogatókat találni az üldözött férfiú elítéléséhez – a volt osztrák kancellár Alfred Gusenbauer is felkerült Nazarbajev elnök jól fizetett tanácsadóinak listájára, az egyik legmenőbb osztrák ügyvéd pedig 14 millió eurót kapott az igazság kiderítésére a bankárok özvegyeitől –, Bécs is nyomozni kezdett.

A két hátramaradt tettestárs (egyikük a kazah titkosszolgálat egykori első embere) ügyét vizsgáló bíró alig egy-két tárgyalási nap után megállapította, hogy a vádat Kazahsztánból irányítják. Erre következtetett például a bírósági orvos szakértő véleményéből. A szakember szerint a bankárok tetemét feltűnően jó állapotban találták meg „véletlenül” a gyilkosság után négy-öt évvel, nehogy gondot okozhasson azonosításuk. A történtek megerősítik a Bécsről régóta kialakult képet: a Kelet és a Nyugat sokszor itt vívja titkos csatáit.