A városi önkormányzatokat összefogó testület, a Deutsche Städtetag elemzése szerint 2007 és 2011 között, vagyis Románia és Bulgária uniós tagságának első öt évében 64 ezerről 147 ezerre emelkedett a két országból érkezetett bevándorlók száma éves átlagban. A legfrissebb, 2012 első félévi adatok szerint a bevándorlási hullám tovább emelkedett, a román és bolgár migránsok száma 24 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. „Mindenekelőtt romákról van szó, akiket a hazájukban kirekesztenek, Németországban viszont alig van esélyük munkát találni a képzettségségük vagy az egészségi állapotuk miatt" - mondta a lapnak Guntram Schneider, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány munkaügyi, szociális is integrációs minisztere. Hozzátette: gyors és hatékony intézkedések nélkül "hihetetlenül súlyos következményekkel járhat", hogy 2014 elejétől megszűnnek a két ország állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások, mert a munkavállalás szabadsága azt is jelenti, hogy megnyílik a bevándorlók előtt a német szociális ellátórendszer.

Mindez rendkívüli mértékben megterhelheti a nagyvárosokat, a letelepedési célpontokat. Egyedül Duisburgban évente 14-15 millió euró többletkiadással kell számolni - mondta a miniszter. Az eddig érkezett szegény kelet-európai bevándorlóknak "nemigen sikerült új életperspektívát kialakítani" Németországban. Lakásviszonyaik, munkaerő-piaci kilátásaik, egészségi állapotuk, képzettségük, a gyermekek és a fiatalok helyzete egyaránt kritikus - tette hozzá Guntram Scheider. 

A migrációs folyamatra jellemző, hogy szinte egész települések költöznek át Németországba - idézett a FAS az elemzésből. A leginkább ismert példa a Fantanele nevű romániai falu, ahonnan mintegy hétszázan érkeztek a berlini Neukölln kerületbe, ahol mind ugyanabban a negyedben telepedtek le. Az érintett városrészekben gyakran felerősödik bűnözés, elterjed a prostitúció, a feketemunka, vagy éppen embercsempészbandák jelennek meg az elemzés szerint.

Külön veszélyforrás, hogy szélsőjobboldali erők megpróbálhatják kihasználni a kelet-európai szegények megjelenésével keletkező feszültséget - mondta az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány minisztere. A berlini vezetés mostanáig nem vett tudomást az egyre súlyosbodó helyzetről, de a munkaerőpiac teljes megnyitásának időpontjához közeledve rá kell ébrednie arra, hogy lépni kell - tette hozzá. A szövetségi kormánynak a probléma uniós szintű kezelését kell sürgetnie, és az erőfeszítéseknek arra kell irányulniuk, hogy javuljon a szociális helyzet a szegénység elől menekülő emberek hazájában. Mindenekelőtt az uniós támogatások hatékonyabb felhasználására van szükség. „Az EU-s pénzek eddig valahogy mindig elszivárogtak" - mondta Guntram Schneider, akit szoros kapcsolatok fűznek Romániához az ott élő rokonság révén.

A vészharangokat a kivándorlási hullám miatt először Nagy-Britannia kongatta meg, a Cameron-kormány negatív reklámokon és a jóléti szolgáltatások megvonásán gondolkodik, ha a 2014-es munkaerőpiaci nyitás után túl sok román és bolgár bevándorló jelenne meg az országhatárokon.