Ha egy halálosan beteg páciens véget akar vetni szenvedéseinek, Németországban az orvosok már nemcsak „elhanyagolhatják” a kezelést, hanem aktívan be is avatkozhatnak, vagyis leállíthatják az illetőt mesterségesen életben tartó berendezéseket. Az eutanáziának ez a formája mostantól nem büntethető – szól a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) precedensértékű állásfoglalása.

A karlsruhei székhelyű testület az orvosi jogra szakosodott Wolfgang Putz ügyvéd fellebbezését tárgyalta. Putzot halált okozó testi sértés kísérletéért ugyanis kilenc hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a fuldai tartományi bíróság. Az ügyvéd ugyanis azt tanácsolta egyik kliensének, hogy vessen véget öt éve kómában fekvő, mesterségesen táplált édesanyja életének. A lány le is választotta anyját a vezetékekről, az orvosok azonban a család akarata ellenére visszarakták a csöveket – annak ellenére, hogy a nő korábban kereken megtiltotta esetleges mesterséges életben tartását. A beavatkozás után két héttel az asszony végül szívelégtelenségben hunyt el.

Putzot a BGH felmentette arra hivatkozva, hogy egy életben tartó kezelés megszakítása nem tekinthető bűncselekménynek, amennyiben maga a páciens korábban úgy rendelkezett: kifejezett kívánsága, hogy ne tartsák tovább mesterségesen életben. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy a „kegyes halál” egy aktív beavatkozás nyomán - a csövek eltávolításával - következik be. A lényeg, hogy egy olyan dolognak vetettek véget, amit a beteg maga nem tartott kívánatosnak – derül ki a BGH állásfoglalásából.

A német legfelsőbb bíróági döntés lénye-gében követte azt a törvényi változást, amely múlt szeptember óta lehetővé teszi a szövetségi köztársaságban, hogy a betegek rendelkezzenek: mi történjen velük, ha kómás állapotba kerülnek, kívánják-e a mesterséges életben tartást. A törvény fontos eleme, hogy az eutanáziát csak a közvetlen haldoklás kezdetéig lehet gyakorolni. A BGH bírái ugyanakkor először tekintettek el attól, hogy megkülönböztessék az aktív és a passzív eutanáziát. A testület szerint a hangsúly azon van: a kezelés megszakítása indokolt minden olyan esetben, amikor a páciens korábban, még teljes tudatában nyilatkozva ilyesmit kifejezetten kívánatosnak tartotta.

Németországban az aktív eutanázia változatlanul büntetendő. Akár öt évnyi börtönt is kaphat az, aki egy súlyos beteget – az illető kifejezett kívánságára – a halálba segít.