„Ha az EU nem lesz olyan helyzetben, hogy fel tudja venni Törökországot, vagy az utóbbi nem lesz képes teljes mértékben megfelelni a tagsághoz szükséges követelményeknek, Ankarának akkor is közelednie kell az európai struktúrához, hogy az EU-val és Németországgal kialakult különleges kapcsolat tovább fejlődjön” – olvasható egy, a Reuters birtokába jutott német külügyi kapcsolatokat taglaló dokumentum másolatában.

A hírügynökség felhívja rá a figyelmet, hogy a dokumentum némileg szigorúbb hangot üt meg, mint egy korábbi, 2005-ös koalíciós szerződés, amely nem sokkal a török EU-csatlakozási tárgyalások indulása után született. Bár konkrétan nem említette, hogy támogatja-e vagy elutasítja a csatlakozást, Németország ekkor úgy fogalmazott, hogy az országnak „különösen érdekében” áll, hogy szorosabbra fűzze a viszonyt Törökországgal. Az elmúlt nyolc évben azonban alábbhagyott a németek támogatása, és láthatóan csökkent azóta is, hogy a török kormány a erőszakkal feloszlatta az isztambuli Gezi park beépítése ellen tüntetéseket. A májusi zavargásokban hat ember halt meg és nyolcezren megsérültek, az EU-csatlakozási tárgyalásokat felfüggesztették. Csak nemrég, november elején kezdődtek újra.

A Reuters szerint a dokumentumban – amelyet a tervek szerint a nagykoalíciós tárgyalások során Angela Merkel ma jóváhagy – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a szociáldemokraták (SPD) úgy jellemezték Törökország EU-csatlakozását, mint amiből még bármi lehet. A CDU-nak régóta vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy egy 76 milliós muzulmán országot be kell-e engedni az EU-ba, az SPD viszont megengedőbb: a csatlakozási tárgyalások a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellársága idején, 2005 októberében kezdődtek. Ahogy a mostani német koalíciós jelentés fogalmaz, a tárgyalások egy nyitott végű folyamatot jelentenek, „nincs automatizmus” és előre garantált eredmény sem.