Ha az üzenet az, hogy tud még információkkal szolgálni, nos, ezeket szívesen vesszük – reagált Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter pénteken arra a hírre, hogy Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nagyszabású adatgyűjtési és megfigyelési programjának a leleplezője levelet írt Angela Merkelnek. A levélben Snowden „elvi együttműködési készségéről” biztosítja a német kancellárt, ha a szövetségi törvényhozásban, a Bundestagban elindul a vizsgálat az NSA ellen Merkel mobiljának a lehallgatása miatt. Merkelt több mint tíz éven át, 2002-től 2013-ig hallgatták le az amerikaiak; a berlini bizottság nemsokára feláll, amit pedig több politikus mellett a sajtó is megpendített már, az az, hogy Snowdent személyesen kellene meghallgatnia a testületnek, sőt, afféle Washingtont célzó diplomáciai fricskaként akár politikai menedékjogot is adhatnának neki.

Snowden májusban állt a nyilvánosság elé azzal, hogy az NSA világszerte megfigyel ellenségeket és szövetségeseket is, milliárdnyi e-mailt és telefonbeszélgetést szerezve meg vagy gyűjtve adatokat róluk az évek során. Az ezt tanúsító dokumentumokat Snowden a Washington Postnak és a Guardiannek adta át, azután, hogy Hawaiiról Hongkongba utazott. Ezután Moszkvába ment, a befogadása körül hetekig tartó huzavonában pedig Oroszország végül úgy döntött, hogy ideiglenes politikai menedékjogot ad neki.

Bár utazási ajánlat egyelőre nincs, valami hasonlón most állítólag a németek is gondolkodnak, Berlin legalábbis nagyon ki van akadva az amerikaiakra Merkel lehallgatása amiatt. Berlinben most sokan mondják, hogy erre a méltó válasz – ahogy a Süddeutsche Zeitung fogalmaz, „a szuverenitás visszanyerése” – csak Snowden berlini meghallgatása és befogadása lenne, azt jelentené ugyanis, hogy Berlin kész diplomáciai védelmet adni a CIA és az NSA volt informatikusának, akár az elvileg szövetséges Egyesült Államok ellenében. Snowdent az amerikaiak kémkedéssel, nemzetbiztonsági információk eltulajdonításával és jogosulatlan személyeknek történő átadásával vádolják. Ha sikerül törvény elé állítani, és bűnösnek találják, mindezért harminc évet kaphat.

Snowden a nyáron egyébként Németországtól is kért politikai menedékjogot, amelyet a berlini külügy arra hivatkozva utasított el, hogy a kérelmet személyesen kellene benyújtania. Erre nyílhat még lehetősége, már csak azért is, mert ott a német letelepedési törvény 22. cikkelye, amely kimondja, ha a politikai érdeke így kívánja, más ország állampolgárának lehet letelepedési engedélyt adni. Erről a végső szót a belügyminisztérium mondja ki, Friedrich mellett pedig a kormányban van más tárcavezető – Sabine Leuheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter –, aki szeretné, ha a szivárogtató személyesen jelenne meg a Bundestagban.

Snowden a Merkelnek írt levelet csütörtökön Moszkvában adta át a német Zöldek egyik tekintélyes képviselőjének, Hans-Christian Ströbelének. A nyilvánvaló jogi komplikációk miatt Ströbele egyébként óvott a túlzó következtetések levonásától, amivel összhangban a szivárogtató orosz ügyvédje, Anatolij Kucserena is úgy nyilatkozott, hogy az amerikai nem fog elutazni, de ha kell, Moszkvában áll rendelkezésre információkat szolgáltatni az NSA-ról.