- A horogkeresztes rohamosztagosok által irányított pogrom volt a csúcspont azon az úton, amely 1933-ban a zsidók folyamatos diszkriminációjával indult, s a zsidóság szervezett megsemmisítéséhez vezetett – fogalmazott Wolfgang Benz professzor, antiszemitizmus-kutató a Der Tagesspiegelben annak kapcsán, hogy Németországban a hétvégén megemlékezések és kulturális programok sorával hajtanak fejet az áldozatok előtt.

Hetven évvel később és a hatmillió zsidót elpusztító holokauszt után Németország Izrael fő európai szövetségese. A németek különleges történelmi felelősségéről beszélő Angela Merkel kancellárt az idén márciusban a jeruzsálemi kneszetben dörgő tapssal fogadták.

Az évforduló kapcsán Stephan J. Kramer, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának főtitkára arról beszélt, hogy nincsen kollektív bűnösség, a mai generációk nem felelősek a múltért. Mindenki felelősséget visel, hogy senkit se bélyegezzenek meg neme, faja, vallása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt – hangoztatta Kramer Berlinben dolgozó külföldi tudósítók előtt. Fontosnak nevezte, hogy a nácizmus áldozatai kapcsán a szintén üldözött-legyilkolt romákról, kelet-európai népekről és másokról is megemlékezzenek.

A különleges felelősséggel együtt Németországban nincs se több, se kevesebb antiszemitizmus, mint más európai államban – folytatta Kramer. Az együttélésnek számos neves híve van Wolfgang Schäuble CDU-s belügyminisztertől kezdve Gerhard Schröder (SPD) volt kancelláron át Petra Pauig, a Bundestag Balpárti alelnökéig. Bújtatott antiszemita kilengéseket ugyanakkor mindegyik parlamenti párt soraiban lehet találni. Több mint kínos blamázsnak számított, hogy a pogroméjszaka évfordulójára a Bundestag pártjai csak többszöri nekifutásra tudtak nyilatkozatot elfogadni. A CDU/CSU nem akart a Balpárttal egy platformra kerülni, miután az utóbbi képviselői közül jó páran – Izrael közel-keleti politikájának pellengérre állítását – hiányolták a szövegből.

Kramer komoly veszélynek tartja a muzulmán fiatalok körében terjedő erőszakos antiszemitizmust. Ennek oka szerinte a sikertelen integrációban keresendő, a társadalmi felemelkedésből kizárt arab és török származású fiatalok egy része könnyű préda a szélsőséges iszlám tanok terjesztői számára. A gyűlöletkeltő propagandával szemben azonban nem elég a jogi-hatósági fellépés, az ordas eszmék leküzdéséhez fel kell vállalni a néha kellemetlen vitákat is.

Arnold Schönberg avantgárd zenei tanulmányát és a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) utcája, a Dorotheenstrasse zaját keveri össze, majd csupaszítja le „akusztikus semmivé” Boris D. Hegenbart és Volker Straebel. A berlini magyar kulturális intézet „1938-11-09” hanginstallációs pályázatán győztes alkotást vasárnap este mutatják be a CHB-ban. (D. A.)

Berlin az emlékezésre készül