"Nincsen vesztegetni való időnk" - hangsúlyozta Peter Altmeier a Bild című lapban hétfőn megjelent interjúban, amelyben a legmagasabb rangú német politikusok közül elsőként lényegében elismerte, hogy Németország nincs felkészülve az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám kezelésére.

A menedékkérők száma az elmúlt tíz évben nagyon alacsony volt, "ezért sokan alábecsülték ezt az új dinamikát" - mondta Altmeier, hozzátéve, hogy a kormány a tartományokkal együtt "teljes erővel" dolgozik egy "gyakorlatias koncepción", amely a "menekültáradat feltartóztatását" célozza.

A legfontosabb a menedékjogi kérelmek elbírálásának felgyorsítása, ezért egyebek között mérlegelik, hogy Albániát, Koszovót és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé sorolják - mondta a kancelláriaminiszter.

Peter Altmeier a ZDF országos közszolgálati televízió reggeli műsorában is nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a migrációs válság "Európa egészének kihívás, és közösen kell úrrá lenni rajta".

Németországban "nagyon alaposan vizsgálják a menedékjogi kérelmeket, mert komolyan vesszük a menekültjogot" - mondta a kancelláriaminiszter. Ugyanakkor "jobban és gyorsabban kell dolgoznunk" - tette hozzá. Kiemelte: teljesen biztos abban, hogy Németország kezelni tudja a helyzetet, védelmet nyújt a háborús övezetekből érkező menedékkérőknek és hatékonyan fellép a menedékjoggal való visszaélések ellen.

A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy a legfőbb teendők körül nincs vita a politikai oldalak között, és minden bizonnyal a jövőben is sikerül kivonni a menekültválságot a pártpolitikai küzdelemből.

Egyetértés van abban, hogy a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügyét gyorsabban kell elbírálni, és utána "ezeknek az embereknek vissza kell térniük hazájukba, mivel a menekültjog nem a bevándorlásra vonatkozó alapjog" - szögezte le Peter Altmeier.

A Nyugat-Balkánról érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.

Tavaly a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három országát - Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát - már átsorolták a biztonságos származási országok közé, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügyét részletes vizsgálat nélkül elutasítják és Németország elhagyására kötelezik a kérelmezőket.

A legutóbbi adatok szerint az idén eddig az összes származási országot együttvéve 302 ezer 415 menedékkérőt regisztráltak az országban. Ez 100 ezerrel több a tavaly egész évben regisztrált 202 ezernél, pedig a 2014-es is kiugró adat, akkor érkezett a balkáni háborúk kezdete, vagyis a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérő az országba.