A Mediafax hírügynökség szerint Tőkés előző napi tusnádfürdői előadásában kijelentette: miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, utcára vonulhatnak, ha szükséges. Az EP alelnökének kijelentése kapcsán Emil Boc román miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, nem válhat alku tárgyává.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, hiszen „nem csak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD szerint Tőkés nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen a romániai magyarokat erőszakos cselekményekre bujtogatja. A PSD arra kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy valljon színt, és tisztázza, támogatja-e Tőkés „szeparatista” nyilatkozatait. A szociáldemokraták szerint az RMDSZ-nek romániai kormánypártként el kellene határolódnia az EP alelnökének kijelentéseitől. A szociáldemokraták bírálták Traian Basescu román államfőt és az őt támogató Demokrata Liberális Pártot (PD-L) - amely az RMDSZ kormánykoalíciós partnere - azért, mert támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe.

Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért várja, hogy a PD-L jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Az RMDSZ-szel és a Fidesszel együtt az Európai Néppárthoz tartozó PD-L európai parlamenti képviselője, Cristian Preda szerint Tőkés László nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról elfogadhatatlan, nem szolgálja a román-magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között.

Maximális kielégítés

Korábban a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában Németh Zsolt elsősorban azokra az Európában gyakran hallható érvekre utalt, amelyek szerint úgymond nem kell feszegetni túlságosan a „kisebbségi kérdéseket”, mert „feszültséget keltenek”. A fideszes spolitikus szerint azonban éppen azáltal lehet enyhíteni hosszú távon a feszültségeket, ha a lehető legnagyobb mértékben kielégítik a kisebbségek egyéni és közösségi igényeit. Ebből a szempontból fontosnak tartja, hogy a magyar kormányzat tegye világossá hosszú távú elképzeléseit, jövőképét a kisebbségi kérdésben is. Ezáltal ugyanis bizalmat kelt a többségi partnerekben, de bizalmat épít az érintett kisebbségekben is - fűzte hozzá.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség keresztényszociális-nemzeti platformja) Tőkés Lászlónak, a platform tiszteletbeli elnökének támogatásával akciót indít az 1990-ben igazságtalanul elítélt és bebörtönzött Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar és cigány férfiak teljes rehabilitálása érdekében. Ezt Tusványoson Katona Ádám, a platform elnöke jelentette be. Az ítéletek az Iliescu-korszak idején születtek, mégpedig - mint Katona Ádám mondta - az erdélyi magyarság megfélemlítése céljából indított koncepciós perekben, a székelyföldi rendőrgyilkosságok és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromok ürügyén. Az 1989-es decemberi forradalom idején szerte Romániában történtek atrocitások, a volt kommunista rendőrség tagjai közül többeket meggyilkoltak. Míg az ország többi részében ezeket a tetteket a "forradalom hevében" elkövetett túlkapásoknak minősítették, addig a három magyar többségű megyében jogerős ítéletekkel sújtottak embereket. Hasonló perek születtek az 1990-es marosvásárhelyi véres események után. Ezekben is csak magyarok és cigányok voltak a vádlottak. Az Antall- és a Boros-kormány idején sikerült kihozni őket a börtönből, később amnesztiában részesültek, de rehabilitálásuk a mai napig nem történt meg.

A külügyi államtitkár úgy látja, hogy a közép-európai térségen belüli kapcsolatokat észak-déli irányban is ki kell építeni, ennek szellemében szorgalmazta egy észak-déli irányú folyosó kiépítését. Szólt a déli dimenzióról is, kiemelve a nyugat-balkáni együttműködés fontosságát. Az együttműködés "keleti dimenzióját" ecsetelve hangsúlyozta: Ukrajna és Moldova egyaránt Közép-Európa részét képezi. Nagy hangsúlyt fektetett a Duna-menti együttműködésre is. Romániának és Magyarországnak jól kitapintható közös érdekei vannak – hangsúlyozta az államtitkár, fontosnak nevezve ugyanakkor, hogy a gazdasági érdekek hátterében értéktartalom is legyen. Úgy fogalmazott: jelenleg a legkedvezőbb a két ország közötti viszony.

Ezt hangsúlyozta Catalin Avramescu, a román elnöki hivatal vezetője is, aki szerint a mostani kedvező politikai „csillagállás" biztosíthatja a román-magyar viszony megszilárdítását. Hangsúlyozta, hogy az intézmények közötti kapcsolatot a civil szféra és az emberek közötti kapcsolatok szintjére is ki kellene terjeszteni. Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségi tanácsosa szerint a román-magyar viszonyt mindig az erdélyi magyarság jogállása határozza meg. A román-magyar kapcsolatok vonatkozásában felhívta a figyelmet: a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítése nem váltott ki negatív érzelmeket a román közvéleményben. Kedvezően értékelte azt is, hogy a román néppárti delegáció szavazataival sikerült megválasztani Tőkés Lászlót az Európai Parlament alelnökévé. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnevezésű civil szervezet társelnöke úgy vélte: az erdélyiek kérdése nem kerülhető meg mindaddig a két ország viszonyában, amíg magyarok élnek Erdélyben.

Rehabilitálnák az 1990-es bebörtönzötteket

Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ha eltűnünk a világból, az emberiség egésze lesz szegényebb - fejtegette ennek kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. - A magyar államnak az egyetemes emberiség iránti kötelessége, hogy a nemzet érdekében folytassa politikáját - tette hozzá a KDNP elnöke. A politikus egyaránt tévesnek nevezte a nacionalizmust és sovinizmust, valamint azt a szemléletet, amely nem tekinti értéknek a nemzetet. Felhívta a figyelmet a nemzet egységére, az szerinte három pilléren nyugszik - nevezetesen a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a nyugati magyarságon. A Fidesz azért nyújtotta be azonnal az újonnan megalakult magyar parlamentben az állampolgársági törvényt - mondta Semjén -, mert így akarta biztosítani, hogy a magyarság az állampolgárság révén közjogi értelemben is egyesülhessen. Kedvezően értékelte, hogy a szomszédos államok közül Szlovákia kivételével egyik sem támadta ezt a törvényt.

Semjén Zsolt szerint értelmetlen lett volna várni az állampolgársági törvénnyel, mert Szlovákia magatartása akkor sem változott volna, a problémák ugyanis sokkal mélyebb gyökerűek. Még mindig érvényben vannak a Benes-dekrétumok, azok a szlovák joganyag részei, ez pedig Európa szégyene - szögezte le a magyar miniszterelnök-helyettes.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség keresztényszociális-nemzeti platformja) Tőkés Lászlónak, a platform tiszteletbeli elnökének támogatásával akciót indít az 1990-ben igazságtalanul elítélt és bebörtönzött Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar és cigány férfiak teljes rehabilitálása érdekében. Ezt pénteken jelentette be Tusványoson Katona Ádám, a platform elnöke. Az ítéletek az Iliescu-korszak idején születtek, mégpedig - mint Katona Ádám mondta - az erdélyi magyarság megfélemlítése céljából indított koncepciós perekben, a székelyföldi rendőrgyilkosságok és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromok ürügyén.