A nemzeti integrációs politikának az egyenjogúságon, az egyenrangúságon és az egyenértékűségen kell alapulnia, mert csak e három pillérre épülhet a határon túli magyarok jövője - jelentette ki a politikus a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjában megrendezett, Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban, 2010 című tanácskozáson. A hiteles jövőkép - mondta Németh Zsolt - mind a határon túli magyaroknak, mind az anyaországban élőknek bizalmat ad, és újbóli lendületet, hitet adhat a külhoni magyarság megmaradásához. Ebben fontos szerep jut a júniusban megalakult szerbiai Magyar Nemzeti Tanácsnak.

Az államtitkár kitért az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájára, amelyet mélyrepülésnek, valamint a zavarodottság és a tudatos kártétel időszakának nevezte. Szerbiát és a vajdasági magyar közösséget az elmúlt években a rögös európai útkeresés jellemezte - mondta. Kifejtette, hogy az új kormánynak komoly feladatai vannak a nemzetpolitikában, elkötelezettségét jelzi a kettős állampolgárságról megalkotott törvény is. Magyarország szeretné, ha a 2011 első felében esedékes soros EU-elnöksége idején válhatna a közösség tagjává Horvátország, és megkezdődnének a csatlakozási tárgyalások Szerbiával.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a konferencián előadásában úgy fogalmazott, mindaz, ami az elmúlt években a Vajdaságban történt, szélesebb összefogás eredménye. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása is ennek a széles összefogásnak az eredménye - tette hozzá. Kiemelte, vannak kézzelfogható vívmányok is, például több, életkörülményt javító, infrastrukturális beruházás történt a tartományban. Pásztor István szerint a széles összefogásra volt példa az is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásakor több száz civil szervezet áll a lista mögé, és még a három történelmi egyház is képviseltette magát a közös választási listán.

A VMSZ elnöke kifejtette, a vajdasági magyar közösség céljai több szempontból egybeesnek Szerbia törekvéseivel, az ország minél gyorsabb fejlődésével. A határon túli magyarság elemi érdeke ugyanakkor az is, hogy az anyaország erős, tekintélyes nemzet legyen, mert a vajdasági magyarok megbecsülése nagyban függ ettől. A vajdasági vezető úgy vélte, nincs alternatívája Szerbia európai uniós és euroatlanti csatlakozásának.

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, a szervezet hosszú távú célja a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzése és a szoros együttműködés a szerb állammal. Az elnök elmondta, a nemzeti tanácsok jogosítványai közé tartozik például, hogy oktatási, a kulturális és a nyelvhasználati intézményeket tartson fenn, és döntsön ezen intézmények finanszírozásáról is. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a források két helyről érkeznek, a működési költségeket egyfelől a tartományi, másfelől a szerb központi költségvetés fedezi, illetve garancia van arra is, hogy a szerb államtól átvett intézmények állami támogatása nem csökkenhet.

Az elnök nagy kihívásnak nevezte, hogy a közösség ki tudja használni az autonómia adta lehetőségeket, és képes legyen ellátni a feladatokat. Hiszen - mint mondta -, az önállóság csődjét jelentené, ha például a tanács által működtetett oktatási rendszer nem erősödne meg, és az onnan kikerülő magyar fiatalok munkaerő-piaci esélyegyenlősége nem javulna. Június végén tartotta alakuló ülését Magyar Nemzeti Tanács. A szerbiai magyar kisebbség kulturális önigazgatásának legfőbb szerve élére ekkor választották meg Korhecz Tamást. A június 6-i választások alapján megalakult Magyar Nemzeti Tanácsban háromnegyedes többsége - 28 képviselője - van a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás listának, a maradék hét hely a választásokon szerepelt másik négy lista között oszlik meg.

A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsoknak egy tavaly elfogadott új törvény szerint széles körű javaslattételi és véleményezési joguk van, esetenként önállóan is dönthetnek az adott kisebbség kulturális és oktatási ügyeiben, valamint az anyanyelvi tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben. A Magyar Nemzeti Tanács a többi nemzeti tanácshoz hasonlóan többi között iskolákat, diákotthonokat alapíthat, előzetes jóváhagyására van szükség a magyar nyelven (is) oktató iskolák igazgatóinak megválasztásához, beleszólása lesz abba, milyen magyar nyelvű tankönyvekből tanítsanak. Emellett a magyar kultúra szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilváníthat ingóságokat és ingatlanokat, magyar nyelvű újságot, rádiót, tv-t alapíthat és meghatározhatja egy település magyar elnevezését, ha az adott településen a magyar nyelvet hivatalosan használják.