Német Zsolt kifejtette, a két ország között határátkelőhelyek létesülnek, hidak épülnek, energetikai együttműködés alakul ki, tehát „ígéretesen fejlődnek a magyar-szlovák kapcsolatok".

„Lassan eljön az ideje, hogy a megoldásra váró nehéz kérdéseket is felvessük, az állampolgárság kérdése, a magyar nyelv megfelelő jogaiba való helyezése, a magyar oktatás helyzetének megoldása és a Benes-dekrétumok kérdésének megvitatása" – jelentette ki Németh Zsolt.

A politikus rámutatott, a magyar alaptörvény „kötelez bennünket arra, hogy a felvidéki magyarságról való gondoskodás a mindennapi életünk része legyen".

Németh Zsolt köszöntőjét Lukács evangéliumából származó idézettel zárta, mely szerint „Jézus azt mondta, amit fülbe súgva mondotok a belső szobákban, azt a háztetőkről fogják hirdetni".

A politikus utalt a közelmúltban nyilvánosságra került titkosszolgálati és diplomáciai iratokra, és úgy vélte, ez figyelmeztetés lehet mindazoknak, akik azt gondolják, „hogy meg lehet spórolni a bűnök megvallását. Nekünk pedig legyen bátorítás, fejezzük ki az igazságról vallott nézeteinket minden úton és módon" – fogalmazott.

Lucza Sára, Hetény MKP-s polgármestere emlékezetett arra, hogy településről 48 magyar családot telepítettek át Magyarországra, sokan Mórra kerültek, illetve 64 családot Csehországba, az elűzött németek helyére deportáltak.

„A kitelepítéshez és jogfosztáshoz vezető Benes-dekrétumok Európa jogi szégyenfoltjai akkor is, ha ezt Csehország és Szlovákia nem hajlandó elfogadni" - jelentette ki Túri Bálint, Komárom alpolgármestere, aki szerint eltörlésük a nagypolitika felelőssége, míg a helyi közösségeké az emlékezés.

Hozzátette, az Országgyűlés 2012-ben Molnár Atilla polgármester kezdeményezésére nyilvánította a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját.

Az emléktáblát a Kecskés László Társaság és Komárom önkormányzata állította. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, Révkomáromból telepítették Komáromba.

Hetény (Chotín) Komáromtól 10 kilométerre északkeletre fekszik a mátyusföldi síkságon. A településen 1400 ember él, 95 százalékuk magyar anyanyelvű. A faluban magyar nyelvű óvoda és általános iskola működik. Református temploma 1729-ben épült, mai alakját 1912-ben nyerte el.

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.

A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam - egyes rendeletek kivételével - megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.