Német kampány: Sörsátor és náci láger
Az egykori dachaui koncentrációs tábor helyszínét is felkereste kedden a választási körúton tartózkodó Angela Merkel kancellár (CDU), és ezzel heves vitát váltott ki a német sajtóban. Nem maga az emlékközpont felkeresése adott okot a kritikára, inkább a látogatás időzítése: Merkel ezután egy dachaui választási gyűlésen is részt vett, amit egy tipikus bajor sörsátorban tartottak. A kampánykörút ezúttal nemcsak a CDU pozícióját, hanem a bajor testvérpárt, a CSU helyzetét hivatott erősíteni: egy héttel a szeptember 22-i német általános választások előtt ugyanis Bajorországban is választást tartanak.
Ezt rendre a CSU nyeri, de nagyon nem mindegy, mekkora fölénnyel: több mint négy évtizedig kétség sem fért a bajor keresztényszociálisok abszolút többségéhez, ám 2008-ban – szégyenszemre – koalíciós partner után kellett nézniük. A felmérések szerint most visszaszerezhetik az abszolút többséget, és ez egy héttel a Bundestag-választások előtt több mint lélektani jelentőségű lehet. Ehhez Merkel is szívesen nyújt segítséget.
De hogy lehet a sörsátrat, a választási kampányt és a koncentrációs tábort egy füst alatt "letudni"? - ezen háborognak a német Zöldek vezetői és velük együtt a baloldali-liberális Süddeutsche Zeitung. A lap ugyanakkor elismeri, hogy Merkel vizitje történelmi jelentőségű. Bármennyire is meglepő, ő az első német kancellár, aki veszi magának a bátorságot, hogy felkeresse a bajor városka mellett fekvő emlékközpontot. (A politikai vezetők közül Horst Köhler német államfő járt itt 2010-ben.) Dachauban a nácik 1933 és 1945 között csaknem 30 ezer embert gyilkoltak meg.
Valahogy külföldön szívesebben kértek bocsánatot a német politikusok, otthon ez jóval nehezebben megy – vélekedik a müncheni lap. Jellemző, hogy Dachauban évekig vitáztak azon a helyi lakosok is, hogy vajon ki képviseli jobban az érdekeiket: aki Dachau 1200 éves múltjára hívja fel a figyelmet, vagy aki a 20. század borzalmaira és azok tanulságaira szeretne emlékeztetni? Bajor miniszterelnökök a nyolcvanas évek végéig nem is jártak itt (hivatalosan), mert a náci múlttal való szembenézést túlságosan baloldalinak gondolták. De ha ezt Merkel fontosnak tartja, akkor hogyhogy nem talált rá időt 2005 óta, számos müncheni útjának valamelyikén? - vetik most fel a kritikusok.
A németországi zsidók országos tanácsának vezetője azonban semmi rosszat nem lát az időzítésben. Mint a Spiegel felhívja rá a figyelmet, Merkel mindig jó kapcsolatot ápolt a németországi zsidók szervezetével, konzekvensen támogatta Izraelt is, ebbe a politikai irányvonalba "belefér", hogy felkeresse Dachaut. Hogy erre épp most kerül sor, az sem zavaró, inkább örülni kellene neki, hogy Merkel "több bátorságot tanúsít", mint elődei.
A német választási kampány egy hónappal a voksolás előtt ezen a héten fordult valóban az éles szakaszába. A politikusok most már jóval nyíltabban támadják egymást: a hétvégén komoly törést okozott a potenciális koalíciós szövetségesek, a szociáldemokraták és a zöldek között, hogy az SPD kancellárjelöltje, Peer Steinbrück visszakozott a korábban beígért, gazdagokat sújtó adóemelésektől. A Zöldek konzekvensen tartják magukat ahhoz, hogy a társadalmi igazságosság érdekében a nagyon jól keresőknek az eddigieknél nagyobb terheket kellene vállalniuk (a felső adósávban 42-ről 49 százalékra emelnék a jövedelemadót), míg Steinbrück inkább az adóelkerülés elleni harcot szigorítaná, és nem zárkózik el az adócsökkentéstől sem. A legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU 40 százalékkal stabilan áll az élén, az SPD 24 százalékon szerénykedik. A koalíciók terén azonban patthelyzet van: egy SPD-zöld tábornak hajszálra ugyannyi támogatója van, mint a jelenlegi, CDU/CSU-FDP szövetségnek.
