Korábban nem tapasztalt eréllyel és számban fordultak szembe német konszernek főnökei Angela Merkel kancellárral, az ipar számára kedvező energiakoncepciót sürgetve. Ennek elmaradása esetén veszélyeztetve látják a német ipar versenyképességének jövőjét.

Az országos napilapok szombati számában egész oldalas hirdetésként megjelent felhívás kezdeményezői a német atomerőműveket üzemeltető energetikai konszernek (EON, RWE, EnBW, Vattenfall). Akciójukhoz sikerült megnyerniük mintegy 40 konszernfőnököt: a névsor fölér a német gazdaság krémjével.

Az energiapolitikai felhívás aláírói leszögezik: az a politika, amely új energiaadókkal akarja rendbe tenni az államháztartást, szükségszerűen megbénítja az új beruházásokat. A tervezett fűtőelem-adó vagy az ökoadó újabb emelése ilyen következménnyel fog járni. A konszernfőnökök hangsúlyozzák: a németek jólétének egyharmad részét és a német export 90 százalékát az ipar teremti elő. Ennek vállalatai azonban csak egyenlő feltételek mellett, vagyis egyoldalú terhek nélkül képesek erre a teljesítményre.

Az energiatermelést illetően konkrétan elhangzik a felhívásban: az áramdíjak megfizethetősége érdekében egyelőre nem mondhat le az ország a kedvező árú szénről és az atomenergiáról. Az atomerőművek idő előtti lekapcsolása milliárdos nagyságrendű tőkét semmisítene meg, aminek a környezet, a nemzetgazdaság és a hazánkban élő emberek látnák a kárát.

Az időzítés aligha véletlen: a berlini kormány várhatóan szeptemberben teszi közzé a jövőre vonatkozó energiapolitikai koncepcióját - és az aláírók attól rettegnek, hogy az rossz irányt szab Németországnak. Félelmük elsődleges tárgya az atomenergia jövője. Elutasítják az atomerőműveket üzemeltető négy konszernre kivetendő fűtőelem-adó gondolatát; egyúttal azt akarják, hogy a fenti erőművek még legalább 33 évig termelhessenek áramot. (A Schröder-kormány és a konszernek által 2001-ben kötött egyezmény értelmében az atomerőművek - életkoruktól függően - legföljebb 19 évig üzemelhetnek; a legfiatalabbakra is bezárás várna 2020-ban.)

Az ellenzéki pártok felháborodva utasították vissza az atomlobby újabb kísérletét a kormánypolitika befolyásolására, sőt alakítására. Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták (SPD) elnöke példátlan propaganda-hadjáratot emlegetett. Egyúttal felszólította a kancellárt, hogy szakítsa meg a párbeszédet az energetikai konszernekkel. (Ennek célja éppen a fűtőelem-adó más módon való kiváltása, illetve az atomerőművek üzemidejének esetleges meghosszabbítása.)

Claudia Roth, a Zöldek társelnöke azt vetette az iparbárók szemére, hogy a demokratikus legitimációjú döntések és a törvény fölé akarják magukat helyezni. Még a kisebbik kormánypárt, a liberális FDP is bírálta a felhívást. Szóvivője szerint érthetetlen, hogy miért ne vehetnék ki a részüket az erőművek fenntartói is az államháztartás szanálásából. (A pénzügyminiszter az államadósság lefaragására akarja felhasználni a fűtőelem-adóból származó évi 2,3 milliárd eurót.)

Angela Merkel, aki ellen a felhívás éle irányul, meglehetősen higgadtan reagált a dologra. Mint szóvivője, Steffen Seibert útján tudatta, a fizetett hirdetésben nem lát mást, mint elfogadható adalékot egy széles körű vitához.

Érdekes pálfordulást hajtott végre a témában a német EU-biztos. Günther Oettinger, aki csütörtökön még a konszernek pártját fogta a vitában, a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva szombaton már arról beszélt: az erőművek üzemidejének esetleges meghosszabbítása fejében az üzemeltető cégeknek az elért nyereség legalább 50 százalékát be kellene fizetniük az államkasszába. "Ezek az erőművek adózási szempontból többnyire már nullára le vannak írva, ami különösen gazdaságossá teszi a működtetésüket" - mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.