Nem vonul ki az USA Afganisztánból - de már beszél róla
A háború a csillagászati összegekre rúgó költségvetési hiány mellett csak viszi a pénzt, ami máshol is elkelne, miközben a biztonsági helyzet egyre rosszabb. 2009-nek még alig a kétharmada telt el, de így is a "halál éve" már az ott harcoló külföldi csapatok szempontjából. Az USA 51 katonája halt meg a helyszínen augusztusban. Az amerikai közvélemény a felmérések tanúsága szerint elfordult a háborús erőfeszítésektől, és Washington az afgán elnökválasztástól sem lehetett éppen lelkes.
- Nem hiszem, hogy a háború kicsúszna a kezünk közül... Egyáltalán nem gondolom úgy, hogy itt lenne az ideje, hogy kivonuljunk Afganisztánból - mondta egy csütörtöki tájékoztatón Robert Gates védelmi miniszter, akinek kulcsszerepe lehet abban, hogyan dönt végül a 21 ezer fős idei csapaterősítést már korábban elrendelt Obama. Ugyanakkor a Pentagon első embere Mike Mullen tengernaggyal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével együtt úgy vélte, "az idő nem nekünk dolgozik", és mintegy egy-másfél év áll rendelkezésre a biztonsági helyzet megfordítására.
A kivonulás eshetősége az elmúlt hetekben került az amerikai közbeszéd főáramába. Az eddigiektől eltérően tekintélyes közszereplők sem riadnak vissza tőle, hogy ezt latolgassák, sőt a Demokrata Párt egyes meghatározó szereplői is szorgalmazzák. Obama "szükséges háborúnak" nevezte nemrég az afganisztáni műveleteket, ám ezt éppen az vitatta elsőnek, akitől átvette a fogalmat.
Richard Haass, a Külkapcsolatok Tanácsának elnöke szerint ugyanis, ha a győzelem elérhetetlennek tűnik, a teljes csapatkivonás is valós alternatíva. Nagy figyelmet keltett írásában Russ Feingold demokrata szenátor a minap ütemterv felállítását szorgalmazta a távozásra, miközben párttársa, Sharrod Brown szenátor úgy vélte, "ez a háború már nem mehet így sokáig." A csütörtöki The Washington Post hasábjain pedig Chuck Hagel volt republikánus szenátor inti óva Obamát attól, hogy Afganisztán a Vietnamja legyen - csak azért, mert, mint Lyndon B. Johnson egykori elnök, tudja ugyan, hogy nem nyerhet, de vonakodik a távozástól, mivel nem akar szégyenszemre háborút veszteni.
Mindemellett Stanley McChrystal tábornok, a hadszíntér amerikai parancsnoka várhatóan további csapaterősítést kér hamarosan a Fehér Háztól, az idén 68 ezer fősre duzzadó létszámon felül. Ennek mértéke a The New York Times értesülései szerint 10 és 45 ezer fő között lehet. Obama dolgát nem könnyíti meg a döntésben, hogy szűkebb környezete is megosztott: Hillary Clinton külügyminiszter és Richard Holbrooke térségi különmegbízott az erősítésnek - a Bush-időszakban az iraki eredményeket javító stratégiának - a híve, míg Joe Biden alelnök ellenzi azt.
