Nem várt pénz áll a házhoz
– Ez a nap bevonul a történelembe – jelentette ki a lett pénzügyminiszter egy nappal azelőtt, hogy a 2,2 milliós ország kormánya kedden hivatalosan is benyújtotta kérelmét az Európai Bizottsághoz és az Európai Központi Bankhoz az euróövezethez való csatlakozásra. Andris Vilks az EU gazdasági és pénzügyi biztosával találkozott. Olli Rehn kijelentette: az EU gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő Ecofin június elejéig készíti el jelentését arról, készen áll-e Lettország arra, hogy 2014. január 1-jétől az euróövezet 18. tagja legyen. Elemzők szerint a pozitív válasz garantált: nem csak azért, mert az EU bizottság elnöke, José Manuel Barroso korábban „az euróba vetett bizalom” bizonyítékának minősítette a lett igényt, hanem, mert az egykori szovjet tagköztársaság mutatói alapján valóban megfelel a maastrichti kritériumoknak: az államháztartási hiány nem csak, hogy a bűvös három százalék alatt marad, de a tavalyi 1,5 százalékos deficit után idén 1,1 százalékra csökken. Az infláció 1,9 százalékon áll, és az államadósság kevéssel a bruttó hazai össztermék (GDP) 60 százaléka alatt marad.
Ráadásul az EU-ban itt a legnagyobb a gazdasági növekedés, amely tavaly elérte az 5,3 százalékot. Igaz, ehhez alacsony bázis társul, hiszen 2009-ben a világ leggyorsabban zsugorodó GDP-jét mutatták fel: a gazdaság akkor 20 százalékkal zsugorodott – emlékeztet a Forbes. A lett gazdaság ma a 86 százalékát éri el a 2007-es csúcsévnek, bár elmondható, hogy az ország már túl van az „elrugaszkodás évén”.
– Ezt mégsem nevezné a lettek többsége sikersztorinak, bár a külföldi sajtó így értékeli a kormány munkáját – mondta lapunknak Arnis Katkins. A rigai SKDS közvéleménykutató-intézet vezetője szerint a kormánykoalícióban nem bíznak a választók, bár a tavalyi előrehozott választásokon sikerült megőriznie pozícióját.
– A politikai elit az eredményből arra következtetett, hogy nem kell számolnia a társadalom véleményével, így az euroszkepticizmus most sem befolyásolja a kormányt – mondta Katkins, utalva az SKDS februári adataira, miszerint Lettország felnőtt népességének 53 százaléka ellenzi a közös valutát, és csak 22 százalékuk támogatja, 20 százalék semleges, míg öt százalék bizonytalan. Katkins hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy az euró elbukna egy népszavazáson. – Az EU-tagságot is kevesebben támogatták a felmérések szerint, mint amennyien igennel szavaztak a referendumon – hozott egy példát az elemző, aki szerint a kimaradás félelme a történelmi tapasztalatok, elsősorban Oroszország közelsége miatt erősebbnek bizonyult a tagsággal kapcsolatos fenntartásoknál. A közös valuta kérdése ennél kevésbé sorsdöntő, de sokan ezt is a nyugati tömbhöz tartozás garanciájának érzik.
Leginkább az áremelkedéstől – az átálláskor várható felkerekítésektől – tartanak a lettek, akik az EU egyik „legerősebb” valutáját, az 1,4 eurót – mintegy 420 forintot – érő latot búcsúztatják. Példaként áll a balti szomszéd, az eurót 2011 óta használó Észtország, ahol az infláció az öt százalékot is meghaladta. – Ott a belépés egybeesett az energiahordozók árának világpiaci emelkedésével, ami akkor is bekövetkezett volna, ha Észtország megmarad a koronánál – idézte az orosz nyelvű Vesztyi szegodnya lett internetes portál a lett központi bank (Latvias Banka) munkatársát. Aleksandra Bambale szerint a „felkerekítés” legfeljebb 0,2 százalékkal járult hozzá a dráguláshoz.
– Észtországban azzal érveltek, hogy az euróval együtt a tőke is intenzívebben áramlik majd be. Nem így lett – mondta lapunknak Alekszandr Csapligin. A tallinni újságíró szerint az euró inkább politikai, mint gazdasági projekt volt: a krízisre válaszolni képtelen kormány ezt próbálta meg eredményként felmutatni a választóknak. Az élet a vezetést igazolta: az észtek 52 százaléka akkor is, most is támogatta az eurót. A harmadik balti állam, Litvánia szintén kiáll az euró mellett, amelyet a jelenlegi tervek szerint 2015-ben vezetnek be.
Nem kilépnek, hanem csatlakoznak
Lettország csatlakozása hozzájárul ahhoz, hogy megszűnjenek az euróövezet felbomlásáról szóló spekulációk – érzékeltette Olli Rehn, a pénzügyekért felelős EU-biztos kedden Brüsszelben, miután a balti állam hivatalosan is benyújtotta jelentkezését az Európai Bizottságnak, hogy csatlakozna a közös valutához. Rehn szerint a lett csatlakozás az euróba vetett bizalom bizonyítéka. Emlékeztetett: tavaly még arról volt szó, mikor lép ki Görögország, most viszont már arról, hogy esetleg 18 tagja lesz az övezetnek. Rehn méltatta a balti államot azért a haladásért, amit a 2008-ban átélt komoly gazdasági válság óta tett meg. Az EU-biztos emlékeztetett: Lettország jelenleg a legnagyobb GDP-növekedéssel és a második legnagyobb exportnövekedéssel büszkélkedhet az EU-ban, miközben a munkanélküliség magas, de folyamatosan csökken. Rehn szerint a lett történet annak a bizonyítéka, hogyan tud egy ország súlyos gazdasági kiigazítás után megerősödve kikerülni a válságból. A biztos az európai válságkezelés helyességét firtató kérdésre válaszolva arra is kitért, tudja, hogy az európai átlagpolgárnak nehéz elviselni a kiigazításokat, de Lettország példájából sokat lehet tanulni.
A finn EU-biztos jelezte: az Európai Bizottság most megvizsgálja, hogy Lettország megfelel-e a maastrichti követelményeknek, az erről szóló jelentés június elejére várható. Nemcsak a számban kifejezhető konvergenciakritériumokat veszik górcső alá, hanem azt is, fenntartható-e a lett gazdaságpolitika. Az Európai Központi Bank is elvégzi a saját vizsgálatát. Rehn a lett közvélemény bizonytalanságára vonatkozó kérdésre úgy felelt: a társadalom támogatása nem formális kritérium, bár minél erősebb, annál jobb.
Andris Vilks lett pénzügyminiszter szerint a lett csatlakozási kérelem az eurózónának is pozitív hír, és az övezet csak gazdagodhat egy a válságkezelésben komoly tapasztalatokat szerzett tagállam csatlakozásával. Vilks szerint Lettország szeptember óta megfelel a maastrichti kritériumoknak.
Magára maradt viszont Nagy-Britannia az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésén a bankárok sikerdíjának korlátozásáról szóló vitában. A bónusznak az alapbér 100 százalékában történő maximalizálásáról a tagállamok képviseletében az Európai Tanács ír elnöksége és az Európai Parlament a múlt héten egyezett meg a Bázel III. nevű, a bankok tőkemegfelelésére és likviditására vonatkozó globális keretrendszer európai alkalmazásának keretében. George Osborne brit pénzügyminiszter a keddi vitán jelezte, országa nem tudja támogatni a bónuszok maximalizálását, ahogy azt sem, hogy az új szabályozás már jövő évtől életbe lépjen. Nagy-Britannia nem tudta volna megvétózni az egyezséget, de Németország (az uniós konszenzusépítő hagyományoknak megfelelően) nem akarta, hogy London elszigetelődjön, így Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter jelezte, „technikai kérdésekben” még további egyeztetésre van szükség. Az Európai Parlament azonban máris tiltakozott a korábban kialkudott egyezség megváltoztatása ellen, és Martin Schulz EP-elnök közleményben jelezte: a parlament a terveknek megfelelően áprilisban szavaz a jogszabályról, annak eredeti formájában. A lépés minden tagállamban népszerű, és a britek hagyományos szövetségesei, a hollandok, svédek is támogatták a korlátozást.
