Bár brüsszeli diplomáciai körökben változatlanul hallani olyan vélekedéseket, hogy Ukrajna nem jutott közelebb uniós tagsági vágyainak megvalósításához a januári gázvitában tanúsított viselkedésével, Kijev fontos partner marad az EU számára, kihagyhatatlan a stratégiai gondolkodásból. Ezt a kettősséget tükrözte kedden délelőtt Barroso bizottsági és Juscsenko ukrán elnök rövid sajtóértekezlete is.

Az uniós végrehajtó testület vezetője egyszerre adott hangot csalódottságának és reménykedésének. Csalódott, hiszen a tény tény marad: Oroszországból Ukrajnán át hetekig nem érkezett gáz az Európai Unióba télvíz idején. Mindkét ország szavahihetősége kockán forgott, s egyik sem vált megbízhatóbb energiaszállítóvá. Sőt, Barroso a minap azt mondta, ilyen szisztematikus szószegéssel még nem találkozott életében, mint amilyet a januári tárgyalásai során tapasztalt mind Moszkvában, mind Kijevben.

Ez hosszabb távon visszaüt mindkét országra, mert az EU most tényleg nekiveselkedik az energiafüggőség mérséklésének, s legalább a belső hálózatokat összeköti, fejleszti, hogy hasonló esetekben a tagországok valóban szolidárisak lehessenek egymással. Hosszabb távon erőteljesebb támogatást élvezhet a Nabucco vezeték építése, s a figyelem előterébe kerülnek a megújuló erőforrások, s általában az energiahatékonyság növelésére alkalmas módszerek.

Barroso azonban most diplomatikusabban fogalmazott, nem idézte fel a szószegést, sőt még háláját is kifejezte, amiért Ukrajna biztosítékokat ígért: az Oroszországgal kötött megállapodás nyomán nem ismétlődhet meg a gázválság. Juscsenko pedig arra hivatkozott, nem Ukrajna zárta el a gázcsapot.

S miközben a tény tény marad, a lényeg az, hogy az EU nem lassítja a keleti partnerségi politika folyamatát. Igaz, Ukrajna nem kapott úgynevezett európai perspektívát, azaz a francia elnökség alatt rendezett csúcstalálkozón Nicolas Sarkozy államfő nem kötelezte el az uniót az ukrán tagság gondolatának elfogadása mellett, de az EU társulási szerződést hajlandó kötni Kijevvel. Erről kedden is szó esett, Juscsenko még ebben az évben szeretné is aláírni.

Brüsszeli hivatalnokok pedig azt mondják, a kapcsolat mélyítése a legjobb eszköz arra, hogy az EU növelje befolyását Ukrajnában, illetve abban a térségben, amelyet Oroszország a befolyási övezetének tekint. A múlt év végén meghirdetett új partnerségi politika éppen az ukrán demokratikus és piacgazdasági reformok előmozdítását szolgálja, s az évek során e célra rá is szán több százmillió eurót az uniós állampolgárok befizetett adójából.

Energiakonferenciát is szervez befektetőknek az EU március végén az ukrán gázvezeték-hálózat korszerűsítésére, s igyekszik bevonni Ukrajnát a európai elektromosvezeték-hálózatba is. Az energiakérdések mellett pedig pozitív kapcsolatokat szeretne az élet minden területén.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn áldásukat adták a párbeszéd folytatására Ukrajnával és Oroszországgal, miközben a háttérben mind élénkebb mozgások érzékelhetők, hogy az EU nyisson Belarusz irányába is. Fehéroroszország a hatodik tagja lehetne a keleti szomszédságpolitikának, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia mellett, de mindeddig nem kapott semmilyen támogatást, semmilyen programban nem vett részt, mert a politikai rendszert Brüsszel diktatórikusnak ítélte.