Nem született megegyezés a két Korea katonai tárgyalásán
A szöuli védelmi minisztérium egyik illetékesétől szerzett értesülés szerint a tárgyalófeleknek arról sem sikerült megállapodniuk, hogy mikor és milyen szinten folytatják a megbeszéléséket. A tárca hivatalosan nem erősítette meg ezt.
A két országot elválasztó demilitarizált övezetben fekvő Panmindzson határfaluban megtartott tárgyalás hosszú idő óta az első volt a két ország hadseregének képviselői között. A kiszivárgott információk szerint a tárgyalások azért végződtek eredménytelenül, mert a felek nem tudtak megállapodni a tervezett magas szintű párbeszéd napirendi pontjaiban. Szöul ugyanis azt kérte, hogy a tárgyalásokon vitassák meg azt a két tavalyi észak-koreai támadást, amely dél-koreai állampolgárok életébe került.
A múlt év márciusa végén szöuli állítás szerint egy észak-koreai tengeralattjáróról kilőtt torpedó süllyesztette el a Cshonan dél-koreai korvettet. Negyvenhat tengerész vesztette életét. Phenjan azóta is cáfolja, hogy bármi köze lenne a dél-koreai hadihajó tragédiájához.
Szinte napra pontosan nyolc hónnappal később - november végén - az észak-koreai tüzérség ágyútüzet zúdított az Észak-Korea partjaitól 11 kilométerre, a Sárga-tengeren lévő Jonpjong-szigetre, ami két dél-koreai katona és két építőmunkás életét oltotta ki. Phenjan szerint Dél-Korea provokálta ki a tüzérségi támadást azzal, hogy jelentősen fokozta haditengerészetének aktivitását a térségben.
A két ország között technikailag még mindig hadiállapot van érvényben, mert 1950 és 1953 közötti háborújuk nem békeszerződéssel, csak fegyverszüneti egyezménnyel zárult. Az azóta eltelt időszakban számtalan, halálos áldozattal járó konfrontáció történt, egyebek közt határokon átnyúló kommandós rajtaütések, politikai gyilkosságok, repülőgépek elleni támadások és katonai összetűzések.
Peking és Washington az észak-koreai nukleáris leszerelésről folyó hatoldalú tárgyalások újrakezdésének egyik feltételéül szabta, hogy a két Korea képviselői tárgyalóasztalhoz üljenek. Phenjan közölte, hogy kész visszatérni a hatoldalú tárgyalásokra, míg Szöul és Washington megkérdőjelezte Észak-Korea nukleáris leszereléssel kapcsolatos szándékának őszinteségét. Bizonyítékként emlegették az új észak-koreai urándúsítóról szóló, tavaly novemberben nyilvánosságra került beszámolókat.
