A szerződést értelmében a telepített atomtöltetű robbanófejek számát országonként 1550-re csökkentenék – azaz egy 2002-es egyezséghez képest 30 százalékkal –, illetve lefaragnának a hordozóeszközök, köztük az interkontinentális ballisztikus rakéták volumenéből is.

A keretmegállapodást több mint tizenöt hónapja tető alá hozta Barack Obama és Dmitrij Medvegyev elnök, áprilisban pedig az aláírásra is sor került. Ezzel együtt a dokumentum még nem jutott a jogi célegyenesbe, noha ezt tartják Obama eddigi legjelentősebb, kézzel fogható külpolitikai eredményének. Moszkvai hírek szerint a Duma is azt figyeli, merre mozdulnak az amerikai szenátorok, itteni szakértők pedig elképzelhetőnek tartják: a Kreml megvonja a támogatást a nagyhatalmak Irán-politikájától, ha durvul a hangnem a Capitoliumon.

A szenátus külügyi bizottsága csütörtökön 14:4 arányban jóváhagyta az egyezményt, amelynek útját John Kerry, a testület elnöke mellett annak legrangosabb ellenzéki tagja, Richard Lugar is egyengette. Egy szenátor hírszerzési értesülésre hivatkozva megkísérelte leállítani a szavazást, de hiába. Kerry elismerte, hogy valós – de titkossága miatt nyilvánosan meg nem vitatható – információról van szó, amelyre később térnek vissza. Republikánus részről továbbra is komoly félelmek kapcsolódnak ahhoz, hogy Obama – a START-ot ugródeszkaként használva – elhanyagolja majd az amerikai nukleáris arzenál korszerűsítését, a rakétavédelmet, valamint az orosz taktikai atomfegyverek csökkentésének sürgetését. A plénumban nyolccal több szavazat kellett a jóváhagyáshoz, mint amennyivel a demokraták a novemberi választások előtt rendelkeznek.