Minden kezdet nehéz, de a név ezúttal különösen rossz ómen: szerdára veszélybe került az új START, az  amerikai-orosz fegyverzetkorlátozási szerződés washingtoni ratifikálása. A republikánusok egyik legbefolyásosabb szenátora, Jon Kyl a szerződés körüli aggályaira, illetve az idő rövidségére hivatkozva egyértelműen ellenezte, hogy a szenátus plénuma még január előtt, azaz a Capitolium „béna kacsa" időszakában jóváhagyja a megállapodást. (A külügyi bizottság szeptemberben már megtette ezt.) A probléma: mint minden nemzetközi szerződés esetében, az új START-szerződés ratifikációjához is kétharmados többségre van szükség a szenátusban, így a Demokrata Pártnak most is kilenc ellenzékit kellene megnyernie, jövőre, a novemberi választási eredmények tükrében pedig már tizennégyet. Ez jelenleg csaknem irreálisnak tűnik, miközben Barack Obama a múlt héten legfőbb külpolitikai célkitűzésének nevezte a kongresszusi elfogadtatást. A keretmegállapodást az amerikai elnök több mint tizenhét hónapja hozta tető alá orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel, áprilisban pedig az aláírásra is sor került. A szerződést értelmében a telepített atomtöltetű robbanófejek számát országonként 1550-re csökkentenék - azaz egy 2002-es egyezséghez képest 30 százalékkal -, illetve lefaragnának a hordozóeszközök, köztük az interkontinentális ballisztikus rakéták volumenéből is.

Republikánus részről kezdettől nagy félelmek kapcsolódtak ahhoz, hogy Obama - ugródeszkaként használva a START-ot - elhanyagolhatja majd az amerikai nukleáris arzenál korszerűsítését, a rakétavédelmet, valamint az orosz taktikai atomfegyverek csökkentésének sürgetését. Az ellenzéki párt egyes tekintélyes képviselői, mint Richard Lugar ennek ellenére a szerződés pártján vannak, utóbbi szerdán ki is állt Hillary Clinton külügyminiszter és John Kerry külügyi bizottsági elnök mellett.

A vonakodók megnyeréséhez az Obama-adminisztráció az eddigi 80 milliárd dollárhoz képest további 4,1-et ajánlott az atomarzenál korszerűsítésére - amit a republikánusok hadiipari hátországa kapna -, de nem világos, Kyl és hívei tovább akarják srófolni az árat, vagy ez a végső szavuk. Joe Biden alelnök, majd szerdán Clinton arról beszélt, az idei jóváhagyás meghiúsulása veszélyeztetné az amerikai nemzetbiztonságot. Ezzel arra is utaltak: a deklaráltan "újraindított" amerikai-orosz kapcsolatrendszer egy kulcseleme inog. Washingtonban egyesek attól is tartanak, a nyűglődést látva Moszkva kihátrálhat a megállapodás alól, és bizonytalanná válik, hogyan érinti mindez az afganisztáni logisztikai útvonalakat, valamint az Iránnal szembeni diplomáciai fellépést. Mindezt akkor, amikor amúgy is kellemetlen - ha nem is döntő - homokszemek kerültek a kétoldalú kapcsolatok fogaskerekébe az orosz ügynökhálózat nyári leleplezésével és kiutasításával, most pedig „a halál kufáraként" emlegetett, illegális fegyverkereskedelemmel vádolt Viktor But thaiföldi kiadatásával, amiben az oroszok az amerikai nyomás érvényesülését látják.