Nem lett belarusz tavasz Oslóban
Az idei Nobel-békedíj lehetséges jutalmazottját tippelők közül sokan várták, hogy a befutó a belarusz ellenzéki Alekszandr Beljackij lesz. A börtönben ülő 50 éves jogvédőt azonban beelőzte az EU, amely váratlanul – fél évszázados történetének mélypontján, bár talán épp ezért – megkapta a 2-300 millió forintnyi jutalmat is biztosító kitüntető címet.
Az oroszországi Karéliában született, de szülei szülőföldjén, az akkori Szovjetunióhoz tartozó Belaruszban felnőtt Beljackijt a "Veszna" (Tavasz) jogvédő szervezet alapító vezetőjeként tavaly ősszel juttatta rács mögé a minszki bíróság adócsalás vádjával. Az ítélet ellen – amelynek bírósági kihirdetésekor képviseltette magát több európai ország és az Egyesült Államok diplomáciai missziója is – felszólalt az Európai Parlament, követelve az 50 éves jogvédő szabadon engedését. Később tucatnyi ország emberi jogi szervezete erősítette meg közös közleményben a szabadon bocsátásra vonatkozó kérést, amit a minszki vezetés a "kettős mércét alkalmazó jogi nihilizmus" bizonyítékának nevezett.
Fellépett Beljackij védelmében Litvánia – a Belarusszal szomszédos országban volt bejegyezve a Veszna –, Lengyelország, valamint azok a támogatók, akik igazolták, hogy juttatásaik a Vesznához kerültek, és nem képezték Beljackij személyes jövedelmét, amelyet – 757 millió belarusz rubelt, azaz körülbelül 20 millió forintot – Minszk szerint a férfi eltitkolt a belarusz adóhatóságok elől.
Bölcsésztanulmányai elvégzése után orosz és belarusz nyelvet tanított egy helyi általános iskolában. A nyolcvanas években irodalmi kört hozott létre, majd jogvédő szervezetek alapításában vett részt, miközben irodalmi doktori disszertációját is megírta, jelenleg az ország írószövetségének tagja.
A kilencvenes évek közepén a főváros önkormányzati képviselője volt, majd 1996-ban megalapította a ma is működő Veszna szervezetet. Tevékenységét az ENSZ is elismerte. Jelenleg ő az 1922-ben alapított, párizsi székhelyű Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének (FIDH) elnöke is. A Veszna 1999-ben országos jogvédő szervezetként lett bejegyezve Belaruszban, ám 2003-ban a minszki bíróság érvénytelenítette a bejegyzést. A döntés kapcsolatban állhatott azzal, hogy a Veszna megfigyelőként részt vett az akkor már hét éve hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko győzelmét hozó 2001-es elnökválasztáson, amelyen számos szabálytalanságot dokumentált.
Elemzők szerint személyével az oslói bizottság Oroszországnak is jelezhetett volna, az ottani emberi jogi helyzet és demokratikus intézményeket fenyegető fejlemények miatt, anélkül, hogy közvetlen konfliktust szított volna ezzel. (Ezért is tartották kevésbé valószínűnek, hogy a választás végül Ljudmilla Alekszejevára, a Moszkvai Helsinki Csoport – MHG – vezetőjére vagy Alekszej Venyegyiktovra, az ellenzéki hangvételű – igaz, a Gazprommedia érdekeltségébe tartozó – Eho Moszkvi rádióadó főszerkesztőjére esne.) A Reuters utalt rá, hogy a norvég jelölőbizottság feje egyúttal az Oroszországot is magába foglaló 47 tagú Európa Tanács főtitkárságának vezetője is, így a Moszkvát közvetlenül kritizáló választás érzékeny vitát váltott volna ki.
Ráadásul a Belaruszt 19 éve vezető Alekszandr Lukasenko – akinek többszöri újraválasztását a parlamenti választásokkal együtt szabálytalannak minősítették az európai megfigyelők – a közelmúltban Svédországgal is közvetlen konfliktusba került, amely – Lengyelországgal együtt – aktívan támogatja az ellenzéki aktivistákat és a rezsimmel kritikus médiumokat.
– Világos, hogy Belarusz az utolsó európai diktatúra – nyilatkozta korábban lapunknak a svéd külügyminiszter, Carl Bildt. Augusztusban Minszk kiutasította a svéd nagykövetet – minszki értelmezésben nem hosszabbították meg a lejárt akkreditációját – úgy találva, hogy az ellenzékiekkel is kapcsolatot tartó Stefan Eriksson az elmúlt hét évben "nem építette, hanem rombolta" a két ország viszonyát. Az incidensre az augusztusi "plüssmaci-háború" után került sor: ekkor egy svéd PR-cég támogatásával Litvánia felől egy kisrepülő szállt Minszk fölé, ahol több száz puha játékmackót dobott le, demokratikus követeléseket, Lukasenko-ellenes szólamokat tartalmazó röplapokkal.
