Nem lesz Merkelová, sem Clintonová?
Csehszlovákia immár csaknem két évtizede megszűnt létezni, ennek ellenére a két utódállamban gyakran még ma régi időkre emlékeztető jelenségek ütik fel a fejüket. Legújabb példaként azokat a törekvéseket említhetjük, amelyek célja, hogy a női neveknél ne legyen kötelező az „ová“ végződés használata. Csehországban Premysl Sobotka, a legerősebb kormányzati erő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) államfő-jelöltje rukkolt ki ezzel az indítvánnyal. Elmondása szerint a londoni olimpiai közvetítések cseh kommentátorai dühítették fel őt, akik Serena Williamsováról, Sally Ann Fraserová-Pryceováról, Danuta Kozákováról áradoztak és minden női versenyzőt „megováztak“, amivel nyilván nemcsak a politikus kedélyállapotát borzolták fel. Akinek eszébe jutott az a kínos jelenet is, amikor az ostravai atlétikai versenyen hiába szólították a dobogóra a győztes afrikai futónőt, ő nem reagált a felhívásra, mert nem ismert rá a cseh törvények szerint módosított nevére.
Sobotka több képivselőtársához hasonlóan társadalmi vitát szeretne nyitni arról, hogy továbbra is kötelező legyen-e hazájának cseh nemzetiségű hölgyállampolgárai számára, hogy a nevükben viseljék „az ovát”, amellyel a legtöbb szláv nyelvhez hasonlóan megkülönböztetik őket a férfiaktól. Avagy bízzák rájuk, milyen nevet választanak. Mint a nem cseh nemzetiségű polgártársnőik, akik már eddig is az anyanyelvükön jegyeztethették be és így is használhatják a nevüket. Elhagyhatják a a megkülönböztető végződés használatát azok a nők is, akik külföldi férjeik nevét vették fel.
A prágai kezdeményezéssel egy időben jelentették be Pozsonyban, hogy tárcaközi egyeztetésre küldték azt a törvénytervezetet, amely szintén az érintettekre, tehát a szlovákiai lányokra és asszonyokra bízná, vajon továbbra is ragaszkodnak-e az „ovához“. Ezt a törekvést több szlovák lap valóságos forradalomnak minősítette. Emlékeztettek arra, hogy nem is olyan régen még sovinisztának, hazaárulónak tartották az Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselőit, akik indítványozták, hogy a szlovákiai magyar nők számára ne legyen kötelező az „ová” végződés. A mélyszlovákok hangoskodásaitól berezelt honatyák több törvénymódosító indítványt lesöpörtek a parlament napirendjéről. Így aztán Angela Merkelovaként, Kinga Gönczováként, nemrég pedig Zsuzsana Répásováként üdvözölték a Pozsonyba látogató magyar politikust. A tévében pedig rendületlenül Görbiczovát, Risztovovát, Tomoriovát mondanak.
Az MKP szívós küzdelme végül mégis csak győzelemmel végződött, mert a képviselők többségevégül kegyeskedett hozzájárulni ahhoz, hogy az ország nem szlovák nemzetiségű polgárai a saját anyanyelvükön használhatják a nevüket. Még a keresztnevüket is. S az önszántukból kért változást az illetékes hivatalok ingyen kötelesek bejegyezni. Így lett Vojtech Bugárból ismét Béla, Edit Bauerovából pedig Bauer. A módosítást kísérő szlovák nacionalista hőbörgés rövid időn belül elcsitult. Szlovákiában ma már csak az elvakult nacionalisták tekintenek rosszallóan azokra, akik „ová“ nélkül vagy magyar keresztnévvel mutatkoznak be. Alena Koisová, a pozsonyi belügyminisztérium szóvivője szerint egyre több szlovák nő szeretne „ovátlanítani“. Főleg azok, akiknek külföldi férjük van, vagy egyszerűen feleslegesnek, idejét múltnak tartják a jelenlegi gyakorlatot. Főleg az ő nyomásukra készült el a törvénytervezet.
Egyformák a cseh és a szlovák nyelvművelők reakciói is. Csaknem kivétel nélkül a szláv és a nemzeti hagyományőrzés fontosságára hívják fel a figyelmet, mások azzal érvelnek, hogy ha elmaradna az eddigi végződés, akkor ezzel a ragozással kapcsolatos szabályok is felborulnának. Karol Oliva, a Cseh Nyelvtudományi Intézet igazgatója megfontoltságra int. – Az ovázást ostobaság egyetlen törvénnyel kötelezővé tenni vagy eltörölni. Bízzuk az érintettekre, hogy mennyien ragaszkodnak ehhez a hagyományhoz, s mennyien haladnak a liberális korral. És csak ezek után lépjünk – javasolta a neves kutató.
