Egyelőre csupán Besztecebánya megye három, magyarok lakta járásban egyeztek meg abban, hogy közösen csupán annyi jelöltet állítanak, amennyi befutó hely van. Máshol alig maradt esély a politikai alkura, mert a jelöltlistákat szeptemberben véglegesíteni kell.

- "Mi arra törekedtünk, hogy választási koalícióban induljunk a Magyar Közösség Pártjával azokban a megyékben, ahol a magyarok többségben vagy jelentős számban élnek. Ezt a javaslatunkat azonban mindenhol elutasították. Az MKP ezúttal sem a szlovákai magyarság érdekeit tartotta a legfontosabbnak" - nyilatkozta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke.

Megkeresésünkre Berényi József igy érvelt: - "Mi viszont azt javasoltuk, hogy azokban a választási körzetekben, ahol a magyarok jelentős többségben élnek - vagyis Dunaszerdahelyen, Révkomáromban és Párkányban - legyen ezúttal is versenyhelyzet a két párt között. Ahol azonban nemzetrészünk arányszáma elmarad az ötven százaléktól, ott egyezzünk meg, hogy hány jelöltet indítunk. Sajnos, ezt az indítványunkat partnereink a közép-szlovákiai régiót kivéve, nem fogadták el, ezért a következményekért ők a felelősek" - szögezte le az MKP elnöke.

Nem született egyezség a megyei elnökjelöltek személyéről sem. A nagyszombati (Trnava) régióban az MKP ezért a posztért Berényi Józsefet, a Híd pedig Nagy Józsefet, a párt pozsonyi parlamenti képviselőjét indítja. Más térségekben mindkét politikai tömörülés szlovák jelöltekkel tárgyal.

- "Sajnos, az eddigi sérelmek továbbra sem enyhültek az MKP és a Híd regionális és országos vezetői között, ráadásul az érdekek is különbözőek. A Bugár Béla vezette párt a jórészt magyarok lakta járásokban szeretne az eddiginél jelentősebb pozíciókat szerezni, vetélytársaik viszont a szórványokban, ezért sem tudtak dűlőre jutni" - nyilatkozta lapunknak Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko társadalomkutató intézet vezető politikai elemzője.

Tokár Géza, a felvidéki civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint pedig együttműködésre, s ezáltal minél több mandátum megszerzésére lenne szükség, mert a megyei önkormányzatok döntenek az adott régió további beruházásairól, infrastrukturális fejlesztéseiről, többek között a nemzetiségi oktatásügyi és kulturális intézmények támogatásáról is. - "Nem mindegy tehát, hogy Pozsonyban, Kassán és a déli megyékben mennnyi lesz a magyar képviselők száma. Miként az sem, hogy egymás ellen vagy közös ügyeink érdekében kampányolnak majd a jelöltek. Ezt a tényt a két párt döntéshozói is tudatosíthatnák."