Nem lesz „keleti NATO”
A Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása alkalmával kiadott dokumentum szerint Kína és Oroszország egyetért abban, hogy megerősíti együttműködését az ázsiai és csendes-óceáni térség országai közös érdekeinek védelmében. Mindkét fél úgy véli, hogy a régió egyre fontosabb szerepet kap a globális politikában, s azt hangoztatta, hogy nyitott minden olyan többoldalú összefogásra, amely a „nemzetközi kapcsolatok demokratizálását”, a biztonságot és a térségi békét segíti elő. Putyin találkozóján a kínai alelnökkel Xi Jinping kiemelte, a múlt hónapban tartott kínai–orosz haditengerészeti gyakorlat a Sárga-tengeren sikeres volt, s a hadseregek közti – hasonló – együttműködés folytatását ígérte. Az ázsiai és csendes óceáni térség biztonságára utalva megjegyezte, olyan együttműködési formációt képzel el, amelynek nyitott és egyenlő felek a szereplői, és a nemzetközi jog által megállapított játékszabályokon nyugszik.
A kínai külügyi szóvivő szerdán kérdésre válaszolva határozottan elhatárolódott attól a felvetéstől, hogy a Sanghaji Együttműködés Szervezete (SESZ) politikai vagy katonai tömbbé szerveződne. A sajtóban napvilágot látott „keleti NATO” kifejezést elutasítva kijelentette, a SESZ alapokmánya kizárja a szövetséggé alakulás lehetőségét. Putyin hivatalos látogatása idején részt vesz a SESZ-tagállamok államfői tanácsának 12. találkozóján.
A koreai kérdéssel kapcsolatban a kínai–orosz közös közleményben leszögezték, hogy a béke és a stabilitás megőrzése, valamint a Koreai-félsziget nukleáris leszerelése minden érintett fél közös törekvése. A dokumentum szerint Peking és Moszkva határozottan ellenez minden olyan lépést, amely e szándékot, a leszerelés folyamatát veszélyeztetné. A két ország valamennyi érintett felet önmérsékletre és a további komplikációk megelőzésére hívta fel, s egyben a hatoldalú tárgyalások mielőbbi felújítását szorgalmazta. A Koreai-félsziget nukleáris leszerelését célzó hatoldalú tárgyalásokat 2003 augusztusában indították Kína, a két Korea, az Egyesült Államok, Oroszország és Japán részvételével. A megbeszélések 2008 decemberében megakadtak, majd Észak-Korea 2009 áprilisában hivatalosan is bejelentette, hogy nem folytatja tovább az egyeztetéseket.
Putyin kedden kezdődött pekingi látogatásának egyik nyilvánvaló célja az, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok befolyásszerzési törekvéseit. Barack Obama elnök januárban jelezte, hogy az amerikai külpolitika figyelme ezután a Csendes-óceán térségére irányul, Leon Panetta védelmi miniszter pedig szombaton tett bejelentést arról, hogy az évtized végére az amerikai haditengerészeti erők 60 százalékát a csendes-óceáni vizekre vezénylik. Áprilisban Ausztráliába is megérkeztek az első fecskék – vagyis az a kétszáz fős tengerészgyalogos egység, amelynek létszámát öt év múlva már 2500-ra akarják duzzasztani.
Kontraproduktív szankciók?
A közös kínai–orosz közlemény kitér Szíriára is, leszögezve, hogy a két fél „határozottan ellenzi” a külső katonai beavatkozást és az Aszad-rezsim erőszakos leváltását. A Putyinnal együtt Pekingben tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a lényeg az, hogy folytatódjék az Annan-terv és az ENSZ BT határozatainak végrehajtása. Elmondása szerint a tárcavezető úgy tudja, hogy a Szírián kívüli ellenzéki csoportok egyre intenzívebben próbálják rávenni a nyugati hatalmakat az Aszad rezsim elleni katonai beavatkozásra, amely azonban „rendkívül kockázatos”, és az egész régiót katasztrófába sodorná. Szerinte szükség volna azoknak az országoknak az összehívására, amelyeknek valódi befolyásuk van a különböző ellenzéki csoportokra. Megemlítette az ENSZ BT öt állandó tagját, az Arab Ligát, az Európai Uniót, valamint Törökországot és Iránt.
Oroszország korábban jelezte, élni fog vétójogával az ENSZ BT-ben, a a testület elé Szíriát elítélő határozat kerülne, és úgy tűnik, a Kreml az Irán elleni szankciók ellenzését is beépíti a diplomáciai arzenáljába. Ahogy Lavrov szerdán hangoztatta, a perzsa ország elleni büntetőintézkedések csak a várttal ellentétes hatást érnének el. A politikus emlékezetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) és néhány további állam már szankciókat léptetett életbe Teherán ellen, és azok – mint fogalmazott – aláássák az atomprogram körüli vitában közvetítők lépéseit. Moszkva újabb találkozót kíván összehívni az 5+1 csoport, vagyis az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország, valamint Irán részvételével.
