A vasárnapi referendumon a résztvevők 66 százaléka elutasította azt a javaslatot, hogy egy vállalaton belül a legfelső vezető és a legalacsonyabb keresetű munkatárs fizetése között maximum tizenkétszeres lehessen a különbség. A svájci munkaadók szövetsége üdvözölte a döntést, míg a kezdeményezők, a szociáldemokrata párt ifjúsági szárnya  azzal vádolta a nagyvállalatokat, hogy félelmet keltettek a társadalomban. A munkaadók ugyanis azzal érveltek, hogy egy ilyen döntés hátrányos helyzetbe hozná a svájci gazdaságot, mert nem fizethetnék meg a legjobb menedzsereket. „Nem az állam dolga megszabni a fizetéseket” – idézte a Reuters Valentin Vogtot, a munkaadók szövetségének vezetőjét.

Svájcban az utóbbi években komoly társadalmi vita zajlik a tisztességes bérekről és a társadalmi igazságosságról. A válság alatt különösen nagy felháborodást keltett, hogy több nagy cég vezetője prémiumokkal távozott, miközben a munkavállalók az utcán találták magukat. A Credit Suisse nemrég nyilvánosan rossz döntésnek nevezte, hogy Brady Dougan bankvezérnek 2009-ben 19,2 millió frankot fizettek, és ezt még megtoldották 70 millió frankkal részvényekben. Az összfizetése így több mint ezeregyszázszor volt magasabb, mint a cég legalacsonyabb bérű munkatársáé. 

A táguló jövedelmi ollóval magyarázható, hogy hamarosan arról is referendumot tartanak: járjon-e alanyi jogon 2000 eurós jövedelem mindenkinek? Ám, mint a Reuters rámutat, azokat a felvetéseket, amelyeknél a társadalom többsége úgy érzi, hogy károsak lehetnek az ország gazdasága számára, jellemzően elutasítják. Ilyen volt nemrég a fizetett szabadság 6 hétre emelése vagy a heti munkaidő 36 órára csökkentése.

A svájciak egy füst alatt még két másik kérdésre is nemet mondtak tegnap: az egyik a személygépkocsik úthasználati díjának növelése lett volna a jelenlegi évi 80 euróról 150 euróra, a másik a gyermeküket óvoda helyett otthon nevelő szülők adókedvezménye.