Nem kértek a lettek az oroszból
Elsöprő többség arra szavazott szombaton Lettországban népszavazáson, hogy az orosz ne legyen a balti ország második hivatalos nyelve - derült ki a választási bizottság által közölt, nem végleges eredményekből a Hirado.hu hírportál jelentése szerint.
A szavazóhelyiségek felében leadott voksok feldolgozása alapján 81 százalékos többségben voltak a "nem" szavazatok, de ez az arány még változhat, ahogy folyamatosan érkeznek be az eredmények a többi szavazókörből.
A népszavazáson magas volt a részvétel; a bő 1,5 millió, szavazati joggal rendelkező 69 százaléka adta le voksát.
Ugyanakkor az orosz parlament alsóháza, a duma külügyi bizottságának első alelnöke szerint az orosz nyelv hivatalossá tételének elutasítása ellenére siker a lett népszavazás.Konsztantyin Koszacsov úgy vélte: a lett hatalom számára "komoly figyelmeztetés" a szombati referendum az orosz nyelv hivatalossá tételéről. Emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés a lettországi nacionalista pártok kísérletére adott válasz volt, ugyanis azok be akarják tiltatni a balti államban az orosz nyelv iskolai oktatását." Az a tény, hogy a lett állampolgárok ilyen nagy számban vettek részt a népszavazáson, fontosnak tartva az orosz nyelv státuszának emelését, nem engedi meg a lett hatóságoknak, hogy komolyan foglalkozzanak a nacionalisták követelésével"- vélekedett Koszacsov.
A balti állam 2,2 milliós lakosságának harmada orosz anyanyelvű; túlnyomó részük a szovjet időszakban Lettországba betelepített oroszok, fehéroroszok, ukránok leszármazottja. Közöttük van csaknem háromszáz kárpátaljai magyar is, akik nagy részét szintén hátrányosan érintette a lett állampolgársági törvény.
Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét; a balti állam lakói közül 300 ezer orosz ajkúnak a mai napig nincs választójoga, és nem vállalhat állást a közszférában sem.
