–Nem lehet normális érvet felhozni amellett, hogy nem akarják fogadni a világ egyik legjobb sportolóját. A koszovói sportélet húsz évig ki volt rekesztve, most pedig arra kényszerítik a versenyzőinket, hogy más államok színeiben versenyezzenek –mondta Memli Krasniqi, az egykori jugoszláv tartomány sportminisztere, és hozzátette, tejesen jogtalan, ahogy a versenyzőjükkel bánnak. Koszovót nyolcvan állam ismeri el, de pont Nagy-Britannia és a NOB nem.

Krasniqi megemlítette az 1992-es barcelonai olimpiát, amikor is a jugoszláv csapatot annak ellenére meghívták, hogy az országot szankciók sújtották a szerb rezsim által elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek miatt. A miniszter ironikusnak nevezte az incidenst, hiszen annak idején Koszovó volt az etnikai tisztogatások egyik színhelye, amelyben tízezer koszovói halt meg. -Amikor Jugoszláviát súlyos szankciókkal sújtották, akkor a NOB volt olyan emberséges, hogy meghívta a sportolókat. Szeretnénk, ha a mi sportolóinkkal is így bánnának.

Kelmendi az ötödik legjobb dzsúdós a világon az 52 kilogramm alatti súlycsoportban. A fiatal lány koszovói – albán kettős állampolgár, és nagyon reménykedett abban, hogy először képviselheti Koszovót.

A döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge hozta meg Québecben. Ő akadályozta meg azt is, hogy a szaúdi női versenyzők semleges zászló alatt indulhassanak. Szaúd-Arábia azon három ország egyike, akiknek csapataiban sosem voltak női versenyzők. A másik két ország, Brunei és Katar úgy tűnik, idén Londonba visz női sportolókat, a szaúdiak azonban nem. Ez sok jogvédő csoportnak szúrta a szemét, a Human Rights Watch még azt is felvetette, hogy tiltsák el az országot, ha nem hajlandóak női sportolókat is bevenni a csapatba.