Ivan Gasparovic ma nem írta alá az oktatásügyi törvény módosítását, amelyet szeptemberben a Magyar Koalíció Pártja terjesztett a parlament elé, és novemberben  a kormányzó Smer-Szociáldemokrácia, valamint a két szlovák ellenzéki párt képviselőinek támogatásával hagytak jóvá. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a földrajzi neveket a nemzetiségi iskolák számára kiadott tankönyvekben először a diákok anyanyelvén kell feltüntetni, csak utána zárójelben szlovákul. Az államfő azt javasolta a honatyáknak, hogy a tervezetet ne hagyják jóvá.

Indokul azt hozta fel, hogy az elfogadott jogi norma ellentétes az ország alkotmányának azzal a pontjával, amely jogállamként határozza meg Szlovákiát. Serinte a törvények terminológiai szempontból nem egyértelműek, ezért különböző magyarázatokra adnak okot, ami jogszabály esetében megengedhetetlen.

Példaként Gasparovic azt a cikkelyt említi, amely szerint a tankönyvekben azokat a földrajzi- és helységneveket lehet a nemzetiségiek anyanyelvén feltüntetni, amelyek az ő nyelvhasználatukban meghonosodtak. Az államfő úgy véli, hogy az sem helyénvaló, hogy a törvény a 2002 és 2006 közötti gyakorlatot jelöli meg irányadónak, mert mindezidáig semmilyen jogi norma sem rendelkezett arról, hogy a nemzetiségi iskolák számára kiadott tankönyvekben miként tüntessék fel a földrajzi neveket.

Az elnök szerint az elfogadott jogszabály ellentétes az ország térképészeti és földtani törvényével is, amely megszabja,  hogy a földrajzi megnevezéseket államnyelven kell feltüntetni. Ezért az oktatásügyi törvény módosítása csak akkor jöhet számításba, ha előzőleg az említett jogi normát úgy változtatják meg, hogy bizonyos megnevezéseket a nemzetiségiek anyanyelvén is fel lehet tüntetni.

Lapunk megkeresésére Csáky Pál leszögezte, hogy Gasparovic mostani döntésével ismét igazolta, hogy nem államférfi, s nem minden szlovákiai állampolgár pártoktól független elnöke. -A törvénymódosítás elutasításával a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) tett szolgálatot, amely támogatja az újraválasztását – szögezte le a MKP elnöke.

Berényi József a törvénytervezet egyik szerzője hangsúlyozta: - Különösen az unióban mindenkinek alapvető joga a helység-és a földrajzi neveket az anyanyelvén használni. Az, amit a pozsonyi oktatásügyi  miniszter szorgalmaz, a szlovák értelmiségiek, de számos politikus kollégánk számára is kínos, hiszen a hazai nemzetiségi iskolák számára olyan keveréknyelven szeretne tankönyvet kiadni, amelyben csak a ragok magyarok, a megnevezés viszont szlovák. Ilyesmivel legutóbb Ceauseascu kísérletezett a tájainkon. Nyilván boldog lenne, ha megtudhatná, hogy bő évtizeddel később Szlovákiában akadnak követői – mutatott rá a MKP alelnöke.

Martin Fronc szlovák kereszténydemokrata (KDH) politikus kifejtette, hogy a törvénytervezet további koalíciós vitát okoz majd, mert a  vezető kormánypárt, a Smer módosításokkal, de megszavazta a törvényt. A Ján Slota, illetve Vladimír Meciar fémjelezte két koalíciós partnere viszont élesen ellenzi ezt. - A vita folytatása nemcsak újabb viszálykodáshoz, hanem belpolitikai feszültséghez vezethet – jelentette ki a volt szlovák oktatásügyi miniszter. Az SNS üdvözölte az elnök döntését, a Smer képviselői egyelőre nem nyilatkoztak.

Az MKP törvénytervezetét a 124 jelenlévő közül 107 képviselő szavazta meg. Szigeti László, a szlovákiai magyar párt szakpolitikusa lapunkkal közölte, hogy az év végi ünnepek után tárgyalni kívánnak a Smer vezetőivel, hogy a februári ülésen újra szavazzák meg a jogszabályt. Az elnöki vétó leszavazásához legalább 76 támogató voks kell.

(POZSONY)