Nem húzza sokáig a szlovák ellentörvény
Július 17-étől életbe lép az a pozsonyi jogszabály, amelyet a magyar állampolgárságról rendelkező törvény ellen fogadtak el gyorsított eljárásban, mindössze néhány órával a budapesti végszavazás után. A jelek szerint azonban nem sokáig marad érvényben, mert az alakuló szlovák jobbközép koalíció kormányprogram tézisei között szerepel az is, hogy módosítani kívánják mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a rövidesen leköszönő kormánypártok hajszoltak keresztül, s amelyek szűkítették a szlovákiai kisebbségek szerzett jogait, továbbá indokolatlanul zaklatták a polgárokat. Lapunk érdeklődésére Bugár Béla megerősítette, hogy ebbe a csomagba tartozik az elhíresült hazafiassági, továbbá az államnyelvtörvény, valamint a szlovák állampolgársággal kapcsolatos jogszabály.
-Ezekre a lépésekre a parlament megalakulása után, belátható időn kerülhet sor, ha a fontos részletkérdésekben is egyezségre jutunk – tájékoztatta lapunkat a Híd-Most elnöke.
Iveta Radicová kormányfő-jelölt kifejtette: a magyar törvény elfogadhatatlan, ezért már a szlovákiai választások előtt is Brüsszelben, az Európai Néppárt vezetőinek bevonásával tárgyalni akartunk a Fidesz vezetőivel. Ugyanis az új szlovák kormánykoalíció két pártja – a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – is tagja a legerősebb európa parlamenti frakciónak.
- Erre a találkozóra nemsokára sor kerülhet – tette hozá. Így folytatta: - Ha az ottani, esetleg a kétoldalú találkozón nem születne egyezség, akkor olyan módosított törvénytervezetet terjesztünk a pozsonyi parlamentbe, amely nem büntetné a polgárainkat. Másképp érnénk el a magyarországi jogszabály szlovákiai hatástalanítását – fejtette ki. További részleteket azonban nem árult el.
Mikulás Dzurinda ex-kormányfő, leendő szlovák külügyminiszter is bízik a politikai megoldásban. Hozzátette azonban, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény nem európai értékrendű, ellentétes a nemzetközi joggal. - Nem tudom elképzelni, hogy a franciák bármikor is kettős állampolgárságot adnának a belgiumi vallónoknak, vagy a németek az osztrák, esetleg a svájci állampolgároknak – vélekedett.
A módosított pozsonyi jogi norma úgy rendelkezik, hogy az a szlovák állampolgár, aki saját kérelme alapján megkapja a kettős állampolgárságot, köteles haladéktalanul bejelenteni ezt a tényt, a lakóhelye szerint illetékes hivatalban. Ha a bejelentést nem teszi meg, akkor 3319 eurós büntetéssel sújtják. Egyébként azonnal elveszíti a szlovák állampolgárságát. Egyúttal elbocsátják őt olyan munkahelyekről és pozíciókból (állami hivatalok, rendőrség, tűzoltók, más helyek), ahol a szlovák állampolgárság szükséges az alkalmazáshoz. Az ilyen személy nem választható meg közéleti tisztségbe, és megszűnik a választójoga is.
A rendelkezés alól kivételt képeznek a vegyes házasságban élők, illetve az ilyen családokban született gyermekek. A dokumentum életbe lépésének időpontja jelképes értékű: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitását meghirdető nyilatkozatot és a közös államtól elszakadni igyekvő országrész önálló alkotmánytervezetét.