Nem dagad az elnöki alap
Populistának és értelmetlennek minősítették Milos Zeman javaslatát, ezért nem csatlakoznak a felhívásához a prágai politikusok, de a legtehetősebb cseh üzletemberek sem. A leendő cseh államfő egy lakossági fórumon e hét elején jelentette be, hogy miután március elején beköltözik a Hradzsinba, az ország államadósságának mérséklése érdekében elnöki alapot hoz létre, amelybe majd rendszeresen fizeti be havi járandóságának harminc százalékát. Hozzávetőleg 600 ezer forintnak megfelelő összeget. Egyúttal felszólította a kormánytagokat, a parlamenti képviselőket és a milliárdosokat, hogy kövessék példáját, és amolyan belépőként fejenként majd legalább 160 ezer koronát (1,8 millió forint) utaljanak át.
Kezdeményezését hivatalosan csupán Marie Benesová, a cseh szocdemek (CSSD) egyik alelnöke támogatta. – Járandóságomból eddig a pártot szponzoráltam, ezentúl az elnöki alapba küldök majd ugyanennyit – nyilatkozta a Mladá fronta Dnes cseh napilapnak. Több megkérdezett politikus viszont azt válaszolta, hogy legfeljebb néhány ezer koronával hajlandó támogatni Zeman szándékát. Határozottan elvetette az ötletet viszont Andrej Babis milliárdos. – Havonta nagy adót fizetek, jelentős összeget költök szociális és egészségügyi biztosításra, miközben még kiskocsmákban is azt hallom, hogy közpénzekből mennyit lopnak a politikusok, és mekkora csúszópénzeket vágnak zsebre. Szolidaritásról majd csak akkor beszélhetünk, ha majd olyan kormány lép színre, amely képes lesz végre rendet teremteni ebben a kupiban – nyilatkozta a Magyarországon is ismert, szlovákiai származású üzletember.
Lapunk megkeresésére Jirí Rusnok rámutatott, Csehország államadóssága tavaly decemberben 1,668 billió koronára rúgott, ami a GDP 45,5 százaléka, vagyis minden egyes polgárra 159 ezer korona tartozás jut. Ami uniós szinten nem rossz eredmény, az viszont aggasztó, hogy az összeg évről évre növekszik. Ezt a hatalmas mínuszt ilyen próbálkozásokkal aligha lehet lényegesen csökkenteni. – Véleményem szerint Milos Zeman kezdeményezése inkább jelképes értékű, amellyel további tervezett lépéseit alapozza meg. Ugyanis többször hangsúlyozta, hogy elnökké választása esetén szorgalmazni kívánja a svéd modellt, az extra adó bevezetését, vagyis a nagyobb közteherviselést a gazdagok részéről – fejtegette a cseh szocdemek (CSSD) gazdasági szakpolitikusa, volt pénzügyminiszter.
Szavaival egybecseng a március 8-án hivatalba lépő államfő Népszabadságnak adott interjúja is, amelyben többek között leszögezte: – A gazdasági válság megoldásában meggyőződésem szerint két pillér a legfontosabb. Az egyik a szolidaritás, amely alapján a gazdagok a szegényeket, az egészségesek a betegeket, az aktív korban levők pedig az időseket segítik. A másik lényeges társadalmi feladat pedig a tisztességes munkával, vállalkozásokkal elért egyéni sikerek támogatása, Tomás Bata (cipőgyáros) világszerte elismert hagyományainak megfelelően. Mindkettőt főleg célirányos adópolitikával érhetjük el. Fizessenek a cseh gazdagok a nemrég megállapított hét százaléknál jóval magasabb extra adót, az alapvető élelmiszerek, továbbá a gyógyszerek általános forgalmi adója viszont legyen a lehető legalacsonyabb – felelte kérdésünkre az elmúlt év végén a baloldali elnökjelölt.
Több cseh politikai elemző úgy vélekedik, hogy Zemant elsősorban Francois Hollande francia államfő ihlette meg, aki hivatalba lépésekor harminc százalékkal csökkentette a saját fizetését.
