Görög válság: Hogy lehet kilépni az euróövezetből?

A görögök elvileg arról voksolnának a Papandreu által felvetett népszavazáson, hogy kilépjenek-e az eurózónából vagy sem. Ez azonban nem is olyan egyszerű.

A lisszaboni szerződés értelmében csak az Európai Unióból lehet kilépni. Az eurózónából való távozásról egyelőre egyetlen jogszabály sem rendelkezik, így azt sem tudni, hogy ez miképp mehetne végbe. Az eredeti tervek szerint az eurózóna csak bővülhet: minden tagállamnak kötelezettsége, hogy csatlakozzon hozzá, amint teljesítette a feltételeket. (Nagy-Britannia és Dánia eleve mentességet kért a tárgyalásokon, Svédország népszavazáson utasította el az eurót).

Más kérdés, hogy a politikusok egy ideje már valószínűleg számítanak erre a fordulatra. Angela Merkel német kancellár október végén az Európai Parlamentben nem véletlenül beszélt arról, hogy a lisszaboni szerződés változtatása nem tabu többé – idézte fel lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatója. Jean-Claude Juncker, az eurózóna feje ugyan korábban tagadta, hogy létezne kilépés, de ma már azt fejtegette: egyetlen országot sem lehet akarata ellenére bent tartani az eurózónában. – Az élet olykor felülírja a jogszabályokat – mondja a kutató. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kína a tegnap esti cannes-i G20 csúcstalálkozón közölte, hogy Európa oldja meg maga az adósságproblémáját, tehát mintha ez a kiskapu is bezárulna.

A Papandreu által felvetett népszavazáson arról voksolnának, hogy kilépjenek-e az eurózónából vagy sem
Aides and security officers watch as Greek Prime Minister George Papandreou arrives at an urgent cabinet meeting in the Greek parliament in Athens November 3, 2011.The Greek government teetered on the brink of collapse on Thursday over plans for a referendum on a euro zone bailout with turmoil in the ruling party casting grave doubt on whether Prime Minister George Papandreou can survive a confidence vote. REUTERS/Yannis Behrakis (GREECE - Tags: POLITICS BUSINESS)

Az EU-ból történő kilépést – amelyre Görögország esetében nyilvánvalóan nem kerül majd sor – egyébként a lisszaboni szerződés 50. cikke szabályozza: a tagállamnak erről a szándékáról hivatalosan értesítenie kell az Európai Tanácsot, majd megkezdődhetnek a kilépési tárgyalások, amelyek végén megállapodnak arról, hogy milyen kapcsolatban áll majd a jövőben az adott állam az unióval. A kilépési döntést az Európai Tanácsban a tagállamok minősített többségének kell jóváhagynia, ezután az Európai Parlament is áldását adja rá. Az unió és a (volt) tagállam között fennálló szerződések legkésőbb két évvel a kilépési szándék bejelentése után semmissé válnak.

Amennyiben az adott állam a jövőben valamikor ismét csatlakozni szeretne az unióhoz, azt is megteheti, ekkor a 49. cikk előírásait kell figyelembe venni. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.