Nem biztos, hogy most meglesz az EU költségvetése
Barroso és Rompuy a nap folyamán minden tagállami vezetővel találkozott, akik újból elmondták a politikai kívánságaikat. A vezetők este fél tízkor ülnek asztalhoz, és mivel a keret informális, ezért kevés információ kiszivárgására lehet számítani. A várakozások szerint ha kiderül, hogy van esély a kompromisszumra, akkor akár egész hétvégén Brüsszelben maradnak a kormány- és az államfők.
A kompromisszumra azonban egyáltalán nem lehet mérget venni. Angela Merkel német kancellár Brüsszelbe érkezve úgy nyilatkozott, lehetséges, hogy nem születik megállapodás az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről a brüsszeli tanácskozáson. Merkel első útja szintén Rompuyhöz vezetett, aki egyébként a 27 tagország képviselőin kívül a jövő nyáron EU-taggá váló Horvátország első számú vezetőjét is fogadta. A német kancellár brüsszeli programjában csütörtök délután szerepel egy külön találkozó Francois Hollande francia köztársasági elnökkel is.
A hétéves büdzsé elfogadásához egyhangú döntés kell. Elvileg minden tagország élhet a vétójogával, de alig lehet érdekében bárkinek azt az üzenetet küldeni az eurózóna válsága közepén, hogy az EU képtelen megegyezni saját büdzséjéről.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2014–2020 közötti költségvetés 4,8 százalékkal lenne nagyobb, mint az előző hétéves büdzsé. Rompuy és az Európai Tanács ezen nyesett valamelyest, és egy 973 milliárd eurós tervezettel állt elő, amelyből 309,5 milliárd euró jutna a kohéziós alapba, 364,5 euró pedig a mezőgazdaság fejlesztésére. Hogy a mezőgazdasági támogatás ne csökkenjen az előző hét évhez képest, azt Franciaország szeretné elérni, a kohéziós alapok csökkentésébe viszont a kelet-európai országok – köztük Magyarország – nem megy bele. (A kohéziós támogatás 2007–2013 között 307,6 milliárd euró volt.) Orbán fő célja most az, hogy mérsékelje a kohéziós források várható elvonása miatt várható veszteségeket, fennáll ugyanis a veszély, hogy a 2014–20-as költségvetési keretben 30 százalékkal kevesebb támogatás jut Magyarországnak; Orbán egy múlt heti konferencián azt mondta, ő személy szerint optimista, „nyerhető a mérkőzés, de nagy harc lesz”.
A nettó befizetők (akik többet adnak a közösbe, mint amennyit aztán kivesznek belőle) azt szeretnék elérni, hogy a költségvetés főösszege is kisebb legyen az előző hétéves büdzsénél – így nehéz lesz a magyar érdeket érvényesíteni. Valószínűsíthető azonban, hogy Rompuyék gyorsan meg akarják oldani a magyar problémát, hogy utána a nagyokra koncentrálhassanak. Ezért elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy Orbánt méltányos ajánlattal várják Brüsszelben. A legmakacsabb politikusnak ezúttal is David Cameron brit kormányfő ígérkezik, aki vétóval fenyegetett, ha a költségvetés nem csökken ezermilliárd alá. Cameronra olyan belpolitikai nyomás nehezedik, hogy valóban nem elképzelhetetlen a brit vétó. A napokban megszellőztetett lehetőség, hogy a tagállamok London nélkül egyezzenek meg, valószínűleg csak taktikai húzás volt.
