Nem bírták ki merénylet nélkül a béketárgyalások bejelentését
Négy amerikai katona meghalt, amikor az afganisztáni tálibok két rakétát lőttek ki a Bagramban lévő amerikai bázisra kedden, alig néhány órával azután, hogy az Egyesült Államok bejelentette, csütörtökön Katarban közvetlen tárgyalásokat kezd a szélsőséges iszlamista mozgalommal. Bagram a legnagyobb amerikai katonai támaszpont Afganisztánban. A tálibok nevében Zabihullah Mudzsahid szóvivő felelősséget vállalt a merényletért.
A béketárgyalások feltétele amerikai részről az volt, hogy a tálibok utasítsák el az erőszakot, szakítsák meg a kapcsolatot az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel és tartsák tiszteletben az afgán alkotmányt, beleértve a nők és a kisebbségek jogait is. Az amerikaiak csütörtökön Dohában fognak asztalhoz ülni a tálibokkal – ott, ahol a 2001-ben a hatalomból elűzött szélsőséges mozgalom nemrég tengerentúli képviseleti irodát nyitott. Bejelentésében Barack Obama amerikai elnök úgy fogalmazott, a tárgyalások az első fontos lépést jelentik a béke felé.
Hamid Karzai afgán elnök és meglehetős ingerültséggel fogadta a tárgyalásokról szóló amerikai bejelentés hírét. Aimal Faizi elnöki szóvivő szerint Kabulnak azok az ellentmondásos jelzések nem tetszenek, amelyeket Washington Afganisztán jövőjével kapcsolatban ad, és nem tetszik az sem, hogy a tálibok Afganisztáni Iszlám Emirátus néven alapítottak irodát Kabulban. „Ilyesmi nem létezik – szögezte le Faizi. Kabul az amerikai lépésre válaszul felfüggesztette a kétoldalú biztonsági tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és jelezte azt is, hogy csak olyan béketárgyalásokon hajlandó részt venni, amelyeket ő irányíthat.
Karzai kedden még arról beszélt, hogy az amerikaival párhuzamosan maga is meneszt küldöttséget Dohába tárgyalni a tálibokkal, bejelentésében pedig szabott még egy feltételt, azt, hogy a tálibok ne legyenek egy harmadik ország „eszközei” Afganisztán kihasználására. Az afgán elnök ezzel minden valószínűség szerint arra a Pakisztánra gondolt, amely hivatalosan még nem kommentálta a katari béketárgyalások tényét; megszólaltak viszont a pakisztáni tálibok, azt állítva, ha lesz valami a tárgyalásokból, azt ők tiszteletben fogják tartani, legalábbis nem indítanak támadásokat határon túli, afganisztáni célpontok ellen. A pakisztáni tálibok szervezete, a Tehrik-i-Taliban Pakisztan az afganisztáni táliboktól függetlenül működik, és Ihszanullah Ihszanszaid pakisztáni tálib szóvivő sietve jelezte is, egy esetleges afganisztáni megállapodás nem azt jelenti, hogy a TTP otthon feladta volna a harcot a saría törvénykezés bevezetéséért Pakisztánban.
Karzai egyébként egy ünnepségen szólt a tálibokkal folytatandó béketárgyalásokról. Ez az az ünnepség volt, amelyen a NATO afganisztáni missziója, az ISAF hivatalosan minden biztonsági feladatot átadott az afgán biztonsági erőknek, amelyeket a nyugati egységek ezután csak támogatnak a hadműveletek során. Az ISAF-erők jövőre vonulnak ki Afganisztánból. Az pedig, hogy az összesen 352 ezer afgán biztonsági ember – 195 ezer katona és 157 ezer rendőr – mire lesz képes a lázadók ellen, még nagy kérdés. Kedden Kabulban pokolgépes merényletet hajtottak végre a Katarba utazó afgán küldöttség egyik tekintélyes tagja ellen. Bár a hazara kisebbséghez tartozó Mohamed Mohakik sértetlenül megúszta az akciót, hárman meghaltak és 21-en megsérültek a merényletben. A támadás mindössze tíz kilométerre történt az átadási ünnepség helyszínétől, ahol Karzai kétezer ember – köztük Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és tucatnyi nyugati diplomata – előtt beszélt.
Ami az amerikai–tálib béketárgyalásokat illeti, tavaly katari közvetítéssel volt már egy kudarcba fulladó kísérlet: néhány hét és néhány tárgyalási forduló után a tálibok szintén azzal álltak fel az asztaltól, ami most Karzai dühét kiváltotta, vagyis hogy ellentmondásos jelzéseket kaptak arról, az Egyesült Államok hogyan képzeli el az afganisztáni békét. Az afgán elnök később már ezekről a tárgyalásokról is érezhető ingerültséggel nyilatkozott. Azt mondta, az ő kormányát senki nem kérdezte meg róluk.
