Nem baráti tűz: tüntettek és gyújtogattak Afganisztánban az égő Koránok miatt
A kabuli zavargáshoz kivezényelt rendőrök a tömegbe lőttek, aminek következtében egy ember életét vesztette, 26-an pedig megsebesültek. Dzsalalábádban szintén egy, Parvan tartományban pedig két ember lett a zavargások áldozata.
Az afgán fővárosban két helyszínen, a parlament mellett és az amerikai katonák támaszpontja közelében mintegy ötszázan tüntettek. A megmozdulás résztvevői halált kiabáltak az Egyesült Államokra és Hamid Karzai afgán elnökre, köveket hajigáltak a rendőrökre, akik először levegőbe leadott lövésekkel próbálták megfékezni a dühödt tömeget. Néhányan tálibokat éltető jelszavakat skandáltak, mások autógumikat és kocsikat gyújtottak fel, később pedig egy 1500 fő befogadására alkalmas épületkomplexumot is, amelyben külföldi munkavállalókat szállásolnak el. A BBC helyszínen tartózkodó tudósítója szerint négy rendőr is megsebesült. „Ha Amerika így sérteget, inkább a lázadók mellé állunk” – nyilatkozta az egyik tüntető a Reuters brit hírügynökségnek.
Ez a hangulat az afgán parlamenten is úrrá lett, ahol több képviselő „Halál Amerikára!” jelszóval vette tudomásul, hogy az amerikaiak elégették a Korán példányait.
A kabuli amerikai nagykövetséget lezárták, a diplomaták nem hagyhatják el a képviselet területét. Volt közöttük, aki azt mondta, hogy a nagykövetség vesztegzár alatt van.
Szemtanúk szerint a kelet-afganisztáni Dzsalalábádban is tüntetnek a Korán-égetés ellen. Ott hozzávetőlegesen ezren torlaszolták el a fő útvonalakat, miközben halált kiáltottak Obama elnökre és a „keresztesekre", azt hangoztatva, hogy nem tűrik el az iszlám szent könyvének a meggyalázását.
Hétfőn több ezren tiltakoztak a bagrami amerikai légitámaszpontnál, ahol iszlám vallási irodalmat és Korán-példányokat égettek el. John Allen tábornok, az Afganisztánban állomásozó NATO-csapatok amerikai parancsnoka töredelmesen bocsánatot kért a történtekért, és azok kivizsgálását ígérte, ennek ellenére nem csitulnak az indulatok.
Később Washingtonban Leon Panetta amerikai védelmi miniszter is bocsánatot kért, amiért a katonák „illetlen módon szabadultak meg" a Korán-példányoktól.
Az incidenssel kapcsolatban egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztségviselő a CNN hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a Korán-példányokat és más vallási irodalmat azért távolították el a bagrami bázison lévő fogolytábor könyvtárából, mert azok szélsőséges bejegyzéseket tartalmaztak, és a foglyok az egymás közti üzenetváltásokra használták azokat. A könyveket a támaszpont szeméthamvasztójában égették el, az elszenesedett maradványokra a bázison dolgozó afgánok bukkantak rá.
2011 áprilisában az ENSZ több afganisztáni munkatársa is életét vesztette azokban a három napon át tartó zavargásokban, amelyek azután törtek ki, hogy egy floridai lelkipásztor, Terry Jones tűzre vetette az iszlám szent könyveit, miután egy általa rendezett „tárgyalás” során emberiség elleni bűntettekben „bűnösnek” találta őket.