Magyarország a vártnál jobban járt
„A nagyja megvan, finomhangolásra van szükség” – mondta péntek reggel nyolckor Győri Enikő, uniós ügyekért felelős államtitkár magyar újságíróknak Brüsszelben a 2014-20-as EU-büdzséről szóló egész éjszakán át tartó tárgyalások után asztalra kerülő tervezet Magyarországot érintő részéről. Az uniós állam- és kormányfők csütörtök délutántól kezdtek el tárgyalni a hétéves költségvetésről, és több kétoldalú, illetve huszonhetes körben történő megbeszélés után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke reggel hatkor adta át a delegációknak a tervezetet, amit a tagállami szakértők lázasan kezdtek átszámolni. Reggeltől a vezetők újra magukra maradtak a nagy asztal körül, hogy megvitassák a nehezen megszületett javaslatot.
A történelemben először zsugorodik az EU költségvetése, és ez Magyarországgal is hatással lesz. Ám úgy tűnik, a vártnál jobb számokkal távozhatunk az asztaltól – amennyiben a jelenlegi javaslatot fogadják el az uniós állam- és kormányfők. Mivel a folyósított felzárkózási források összegének alacsony, GDP-arányos plafont szabtak, illetve az előrejelzések szerint hazánk gazdasági növekedése várhatóan alacsony lesz, a várakozások szerint Magyarország kevesebb kohéziós forráshoz jut a következő hétéves szakaszban. A mostani javaslatban azonban a plafont megemelik az általa eredetileg leginkább sújtott balti államokra és Magyarországra vonatkozóan (a GDP 2,59 százalékára 2,35 százalékról). Másrészt sikerült elérni, hogy a legfejletlenebb magyarországi régiók külön 1,4 milliárd eurót kapjanak ezen felül. (Ezzel a nagyon kezdetleges számítások szerint 2,4 milliárd eurót „ment meg” Magyarország. Ugyanakkor az infláció és egyéb körülmények miatt ezt nehéz az előző hétéves szakasszal összehasonlítani, de előzetes számítások szerint a veszteséget sikerül 10 százalék körülire mérsékelni.)
A felhasználási szabályok tekintetében is kedvezően alakul a költségvetés tervezete: a felzárkóztatási támogatásokhoz az önrész nem emelkedik 15-ről 25 százalékra a legfejletlenebb régiók tekintetében. Az önrész alacsony tartása azért volt fontos, mert különben a magyar költéségvetést terhelte volna a pluszköltség, és megnehezítette volna az uniós pénzek lehívását. S úgy tűnik, másik nagy kérdés, a vissza nem igényelhető áfa elszámolhatósága is nagyrészt megmarad, bár a jelenlegi tervezetben még kivételt képeznének a „közhatalmi szervek”, például a minisztérium által végrehajtott programok. Orbán Viktor kormányfő egyébként hajnalban félórás kétoldalú találkozón vett részt Herman Van Rompuy-jal.
Orbán bizakodó
Óvatosan bizakodónak tűnt Orbán Viktor kormányfő a csúcs szünetében, amikor röviden tájékoztatta az újságírókat a helyzetről. (A húsz órája tartó tárgyalásokon pénteken délelőtt 10-től délig pihenőt tartanak a kormány-, és államfők.) A reggel hatra kidolgozott első költségvetési javaslat ellen információink szerint elsősorban a csehek, a románok és a bolgárok tiltakoztak, mert forrásoktól esnek el.
Több esély van a megegyezésre, minthogy megegyezés nélkül menjünk haza, de semmi sem zárható ki – vélekedett a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint „nem lehet túl korán koccintani, de eddig minden abba az irányba és olyan sebességben halad, ami a magyar érdekeknek megfelel.” – Most már csak a végét nem kell elrontani – tette hozzá a kormányfő. Utalt arra, a fő konfliktus a kontinens és Nagy-Britannia között húzódik, és emlékeztetett, a tárgyalások még folynak, semmi nem zárult le.
Mi késleltette a megegyezést?
Tulajdonképpen a „szegények” és a „gazdagok” közti vitává egyszerűsödött le az EU-s büdzséről szóló vita a csütörtökön maratonivá nyúló Európai Tanácson, amelyen az uniós állam- és kormányfőknek az EU 2014–2020 közti költségvetéséről kellett dönteniük. A konkrét tervezet több mint 14 órát késett. A büdzsé főösszege a kötelezettségvállalások terén 960 milliárd euró (a novemberi javaslat 971 milliárdjához képest), a kifizetések felől tekintve pedig 908 milliárd euró lenne. Reggel ennek a részleteiről kezdődött meg az eszmecsere.
Herman Van Rompuy stratégiája az volt, hogy először egyezzenek meg a főösszegben. A csütörtök délutáni és esti viták során világossá vált, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a nettó befizető északiak és a Franciaország vezette déli, keleti tagországok, az EU költségvetésének „haszonélvezői” között húzódik éles törésvonal. Egy ponton német diplomaták megpróbálták előkészíteni a terepet arra az esetre, ha nem történne megegyezés, mondván, hogy akkor sincs tragédia, a szerződés szerint a 2013-as költségvetés megy tovább. A történet egyébként azért is szomorú, mert az EU költségvetése az unió összjövedelmének (GNI) egy százalékát sem éri el.
Hatórás késéssel indult az Európai Tanács csütörtökön, s a csúszást az okozta, hogy a tagállamok képtelenek voltak megegyezni a hétéves keret főösszegében. Az EU-büdzsével először próbálkozó novemberi csúcson Van Rompuy 971 milliárd eurót javasolt végül (ez a kötelezettségvállalásokra vonatkozik, ami nem egyenlő a tényleges kifizetések arányával). Arra akkor nem bólintottak rá a vezetők, s várható volt, hogy elsősorban Nagy-Britannia további, legalább 30 milliárd eurós csökkentést vár el. Csütörtök délután kiderült, a főösszeg tekintetében továbbra is távol állnak egymástól a tagállami álláspontok. David Cameron brit kormányfő, aki a „spórolás” jegyében gyalog tette meg a brit uniós nagykövetség és a tanács épülete közti körülbelül száz métert, a tanácskozás előtt közölte: a főösszeg még túl magas, ennél sokkal alacsonyabbnak kell lenni ahhoz, hogy London elfogadja. Hasonló szellemben nyilatkozott a holland kormányfő is, és ezt az álláspontot támogatják a svédek is.
A legharciasabb azonban a cseh kormányfő, Petr Necas volt érkezéskor, aki a bűvös „vétó” szót is kiejtette, és a megállapodás blokkolását helyezte kilátásba. Necas sajtóértesülések szerint pontosan egymilliárd eurót szeretne még kapni a csehek számára elérhető kohéziós forrásokban. A legfrissebb költségvetési tervezet szerint 400 millió eurót kapnának. Ezért ahelyett, hogy Herman Van Rompuy délután háromkor előállt volna a költségvetés tervezetével, órákon át folytak tárgyalások különböző formációban, leginkább Van Rompuy, Angela Merkel német kancellár, Cameron, Francois Hollande francia államfő és Mario Monti olasz kormányfő, illetve Donald Tusk lengyel miniszterelnök részvételével. Az uniós felzárkóztatási támogatások szinten tartásában érdekelt „kohézió barátai” országcsoport vezetői, köztük Orbán Viktor magyar kormányfő is találkoztak ezalatt. Információink szerint a találkozó után, az Európai Tanács kezdete előtti időt Orbán Viktor készüléssel és alvással töltötte.
Még az Európai parlamenten is át kell mennie
Amikor este kilenckor végre asztalhoz ültek a vezetők, a hagyományokhoz hűen meghallgatták az Európai Parlament elnökét, Martin Schulzot. Az EP-nek abszolút többséggel meg kell szavaznia az EU-költésgvetést ahhoz, hogy életbe tudjon lépni. Schulz kemény szavakkal illette a vezetőket, akik szerinte csak számokról beszélnek, és a prioritásokról egyáltalán nem esik szó. Figyelmeztetett arra, hogy ha a kötelezettségvállalások és a kifizetések között tovább nő a különbség (az EU kötelezettséget vállal bizonyos összegre, de annak nem teljes összegét fizeti ki, hiszen például a kohéziós források felhasználása sehol sem 100 százalékos), akkor végérvényesen deficites lesz az EU költségvetése, ami viszont a szerződésbe ütközik. (Mint emlékezetes, tavaly év végén pótlólag újabb összegek kifizetésében kellett megegyezni, többek között az Erasmus-program is veszélybe került, mert a kötelezettségvállalásokat nem követte kifizetés.) Az EP szeretne elérni például egy olyan „rugalmassági klauzulát”, melynek értelmében lehetővé válik összegek átcsoportosítása különböző költségvetési tételek és évek között.
Megjött Orbán pizzája
Míg a tervezet készült, Elio Di Rupo belga miniszterelnök leugrott a sajtónak fenntartott kávézóba hajnali négy körül, bedobott egy feketét, és jelezte, reggeli 7-8-ig biztos eltart az alkudozás. Egy spanyol diplomata erre annyit mondott: kicsit optimista a belga kormányfő.
Később a Financial Times egyik fáradt riportere akarta lecsábítani a még ébren lévő sajtósok közé Orbán Viktort azzal a tweet-üzenettel: „Bizonyos Orbán Viktor úrnak érkezett egy gombás-kolbászos pizza az Európai Tanács épületéhez. Le kéne jönni kifizetni.”
Dalia Grybauskaite, litván államfő hajnali öt körül jelezte: most először az EU történelmében jelentősen csökken az unió költségvetése. – Sosem gondoltam volna, hogy szükségem lesz a fogkefémre – mondta a litván politikusnő az elhúzódó EU-csúcsról.
