Az illetékes nyitrai hivatal immár másodszor rótt ki harminchárom eurós bírságot Gubík Lászlóra, aki nem hajlandó átadni szlovák személyi igazolványát és útlevelét. Erre azért szólították fel őt, mert hónapokkal ezelőtt bejelentette: kérte és a könnyített honosítás eredményeként már meg is kapta a magyar állampolgárságot.

Ilyen esetben viszont elveszíti a szlovákot, északi szomszédunk még mindig hatályos törvénye szerint. Ezt a rendelkezést azonban a lévai születésű, jelenleg budapesti joghallgató alkotmányellenesnek tartja, mert a szlovákiai alaptörvény kimondja: saját akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától. Többször hangsúlyozta azt is, hogy az európai értékrendnek megfelelően kettős állampolgárként kíván élni.

Eddig hivatalosan hat szlovákiai személy jelentette be, hogy felvették a magyar állampolgárságot, de nem hajlandók hontalanul élni a szülőföldjükön, ezért alkotmányos jogaikra hivatkozva nem mondanak le a szlovákról. Gubík Lászlóhoz hasonlóan zaklatják a hatóságok valamennyiüket.

Tavaly a  szlovákiai civil szervezetek petíciót indítottak a szlovák állampolgársági törvény eltörlése érdekében. A több mint húszezer támogató aláírást átadták a pozsonyi belügyminisztériumban, ahol azonban közölték velük: nem áll módjukban intézkedni, mert a törvénymódosítás, illetve a jogszabály eltörlése a parlament hatásköre. Ott azonban leszavazták a Híd-Most párt indítványát, amelyben a hatályos szlovák törvénynek a szlovákiai magyarokat és más kettős állampolgárokat sújtó rendelkezésének eltörlését kérték.

Ezután a Bugár Béla vezette politikai tömörülés képviselői – több mint harminc szlovák kollégájukkal együtt – a kassai Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért. A taláros testület azonban még mindig nem tűzte napirendre ezt a kérést. Többek között emiatt is a hat szlovákiai magyar a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, alkotmányos jogaik megsértése miatt. Jogi képviseletüket Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke vállalta, ingyenesen.

A szlovák állampolgársági törvény, illetve a könnyített magyar honosítás ügye a két szomszéd ország közötti politikai kapcsolatok egyik neuralgikus pontja. Nemrég ezzel kapcsolatban a pozsonyi kormányfő így vélekedett:

– Azok a szlovák állampolgárok, akik saját elhatározásukból és szabadon kérték a magyart is, tisztában voltak a következményekkel, kizárólag tőlük függött, milyen döntést hoznak. Azt se feledjük, hogy az első lépést a magyar fél tette meg a könnyített honosítással. Kormányunk módosítani kívánja a hatályos szlovák állampolgársági törvényt. Megvárjuk, és természetesen figyelembe vesszük az alkotmánybíróság döntését. A módosítás mindenképpen az európai normákon és sztenderdeken alapul majd. Az a célunk, hogy rendezzük azoknak a szlovák állampolgároknak a sajátos helyzetét, akik külföldön élnek, tehát a másik országhoz reális kötődés fűzi őket. Ami pedig a szlovák–magyar vitát illeti, a legjobb megoldás az lenne, ha Budapest eltörölné a könnyített honosításról elfogadott jogszabályt, Pozsony pedig ugyanígy tenne az állampolgársági törvénnyel. Szlovákia továbbra is védelmezni fogja nemzeti és állami érdekeit, ezért csakis kétoldalú szerződés révén rendezhetjük a kettős állampolgárság ügyét. Nem tudjuk teljesen elfogadni azt, hogy Szlovákia állampolgára úgy szerezheti meg a magyart, hogy talán sosem lépett a szomszédos ország területére, s nincs semmilyen kötődése sem ahhoz az államhoz. Ez a gyakorlat eléggé különös értelmezése a nemzetközi jognak – közölte Robert Fico.

Október 23-án Budapesten az első Magyar Becsületrenddel a százéves, rimaszombati (Rimavská Sobota) Tamás Ilonát tüntették ki, aki leányával együtt tavaly lett kettős állampolgár. „Több mint egy éve, minden viszontagságot vállalva, egyik élharcosa annak, hogy a magyarságukhoz ragaszkodó felvidéki közösség tagjai a magyar állampolgárságuk felvétele után a szlovák alkotmány rendelkezéseivel összhangban megtarthassák szlovák állampolgárságukat is – mutatott rá köszöntőjében Orbán Viktor.