Nem a tanulással volt gondja, hanem az öltözködéssel: burkában (vagyis az arc kivételével a teljes testet elfedő fekete öltözetben) szeretett volna járni, de az iskola vezetése nem engedélyezte. A spanyol hatóságok értetlenül állnak az ügy előtt: a muzulmán nők esetében a fejkendőt természetesen engedélyezik Melillában, a spanyol fennhatóság alatt álló észak-afrikai enklávéban, de a burka már sok lenne.

Chadia az egyetlen kiskorú, aki viszont ragaszkodik hozzá. Akkor inkább otthon marad. Így igazi muzulmán lehet. Nem találkozik a barátnőivel, nem tanul. - Minek? - kérdezi - Elvégre a diplomások sem tudnak elhelyezkedni.

A spanyol El País riportjából kiderül: a lányt édesanyja - négy testvérével együtt - egyedül neveli, mióta  a férje tíz évvel ezelőtt elhagyta a családot. A család egyébként spanyol (állampolgárságú), muzulmán vallású. Anyja egyetért Chadia döntésével, szerinte az iskola kettős mércével mér: ha a katolikus kislányok járhatnak miniszoknyában, akkor mi a baj a burkával?

A kislány és az iskola verziója eltér egymástól: Chadia szerint mások is szeretnének hozzá hasonlóan öltözni, csak nem mernek, egykori barátnői viszont arról beszélnek: a lány megváltozott, és erőszakosan őket is rá akarja venni, kövessék a példáját.

A változás hátterében alighanem egy könyv áll: a  "Te lehetsz a világ legboldogabb asszonya" című könyvecskét egy bizonyos  doktor Aid al Qarni írta, és  az utóbbi időben a melillai muzulmán fiatalok szellemi útmutatója lett. A boldogságságot például úgy lehet elérni, ha az asszony minden körülmények között engedelmeskedik férjének, visszavonul otthonába és azt csak akkor hagyja el, ha komoly oka van rá. Otthon legyen tökéletes, ám szépségét másnak ne mutassa. - Hát boldog lehet az a nő, aki vad kutyáknak mutogatja a szépségét, és farkasoknak henceg vele? - kérdezi a szerző.