Budapest még 2005-ben kérte a náci háborús bűnnel vádolt Charles Zentai kiadatását az ausztrál hatóságoktól, amelyek őrizetbe is vették a most 90 éves férfit, és bár 2009-ben Brendan O'Connor akkori belügyminiszter elrendelte a kiadatását, Zentai fellebbezett, a szövetségi bíróság pedig helyt adott a keresetének. Az ausztrál kormány ezt támadta meg a legfelsőbb bíróságon, amely most ítélt úgy, hogy Zentait nem lehet kiadni, mondván, 1944-ben Magyarországon a törvények meg nem büntették a háborús bűnöket.

A gyanú szerint Zentai 1944 novemberében Budapesten két katonatársával együtt megvert és megkínzott egy zsidó fiatalembert, a 18 éves Balázs Pétert, amiért a fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Balázs belehalt a sérüléseibe, holttestét a Dunába dobták.

Zentai tagadja, hogy elkövette, amivel vádolják: azt állítja, hogy a megjelölt időpontban nem volt Budapesten. Két bűntársára még a 40-es években börtönbüntetést szabtak ki a gyilkosság miatt. Zentai ekkor már Németországban volt, ahonnan 1950-ben Ausztráliába ment és Perthben telepedett le.

A kiadatást jóváhagyó 2009-es bírósági döntés ellen Zentai ügyvédje azzal érvelt, hogy a férfit Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csak kihallgatni akarták, ezen túl pedig a magyar kormány nem vette figyelembe a gyanúsított rossz egészségi állapotát és azt sem, hogy ausztrál állampolgárként 60 évig példamutató életet élt. Ahogy korábban a szövetségi bíróság, most a legfelsőbb bíróság is helyt adott ennek a védekezésnek, úgy vélve, hogy a kiadatási eljárás kezdeményezése helyett helyett a magyar hatóságoknak módjukban állt volna Ausztráliába utazni a kihallgatásért.

Danny Lamm, az Ausztráliában élő zsidókat tömörítő szervezet, az ECAJ vezetője a legfelsőbb bíróság döntésére reagálva felhívta a figyelmet, hogy Zentai aligha úszhatta volna meg, ha indoklásukban a magyar hatóságok nem gyilkosság, hanem háborús bűn gyanúja miatt kérik a kiadatását. Zentai a maga részéről azt mondta, „túl sokáig” kellett várni a döntésre; mint mondta, most „boldog”, de az életét „tönkretette” az ügy. Családja bocsánatkérést követel az ausztrál kormánytól – írja az Australian.

Zentai sokáig rajta volt a Somon Wiesenthal Központ legkeresettebb náci áborús bűnösökről készített tízes listáján. A központ 2009-ben élesen bírálta a kiadatását megsemmisítő 2009-es döntést, és emlékeztetett, hogy Ausztrália az egyetlen nyugati demokrácia, amely egyetlen náci háborús bűnös ellen sem járt el sikerrel, annak ellenére, hogy a II. világháború után több száz náci menekült oda.

Zentai Károly (avagy Charles Zentai) háborús bűnökkel vádolt egykori magyar katonatiszt a perthi bíróságon