A bíróság elnöke, Carlos Ramirez közleménye szerint Barankov politikai menekültként tartózkodik Ecuadorban, s ennek megfelelően elrendelték szabadon bocsátását.

Barankov -  aki állítása szerint kapitányi rangban Minszkben az elnökség melletti különleges vizsgálóegységnél teljesített szolgálatot - 2009 októberében menekült a dél-amerikai országba, miután otthon leleplezett egy olyan feltételezett olajkorrupciós ügyletet, amelyben magas beosztású kormányhivatalnokok és Alekszander Lukasenko féhérorosz elnök hozzátartozói is érintettek voltak. 2010 júniusában meg is kapta a menedékjogot Ecuadorban, miután hozzátartozói, illetve ügyvédei arra hivatkoztak, hogy Fehéroroszországban hazaárulás vádjával akár halálbüntetés is várhat rá.

Idén június 7-én a csalás és a zsarolás vádjaira hivatkozó fehérorosz kérésre azonban őrizetbe vették, s azóta előzetesben tartották. Az időpont nem volt véletlen, Lukasenko ugyanis két héttel később Ecuadorba látogatott hivatalos vizitre. Ám közben június 16-án a WikiLeaks alapítója, Julián Assange a svédországi kiadatás elől – nyilvánvalóan Rafael Correa baloldali elnök előzetes tudtával és hozzájárulásával - Londonban bemenekült az ecuadori követségre. (Assange két hónappal később kapott hivatalosan politikai menedékjogot Ecuadortól.) Ettől kezdve a világsajtó elővette a Barankov-ügyet azzal a kommentárral, hogy Correa és kormánya kettős mércével mérne, ha a fehérorosz tisztet Lukasenko nyomására kiadnák.

Mint az El Comercio szerdai számában írta, Barankov ecuadori élettársa elégedett volt a bíróság keddi döntésével, s annak a reményének adott hangot, hogy már ma kijöhet a börtönből. Az asszony ugyanakkor azt nyiltakozta, hogy Barankov ideiglenes menekült státusza szeptember 6-ig érvényes csak,
gyors döntésre van szükség a tartózkodási engedély meghosszabbításához.