Egyelőre beláthatatlan, hogyan érinti mindez a legújabb, immár második hetébe lépett erőszakhullám dinamikáját. A térség két – egy izraeli és egy magyar – szakértője is kétségesnek nevezte kérdésünkre, mi következhet ezután.

– A helyzet igen-igen képlékeny, és remélhetőleg nem csúszik ki a felek ellenőrzése alól. Világos, hogy Izrael főként az emberveszteségtől és túszejtéstől tartva nem akarja megszállni a Gázai övezetet, ám a jelen állapot sem tartható fent sokáig, mondja Joszi Melman, ismert izraeli katonai elemző. Szerinte minél tovább támadja egymást a két fél, annál valószínűbb, hogy valamelyikük például kórházat, iskolát talál el, és ez számos áldozatot követel.

„Ami az izraeli hadsereget illeti, nagyon óvatosak, és célpontot is törölhetnek, ha tartanak a civil áldozatoktól. De a célkijelölésben sem lehet kizárni az emberi tévedést", mondta. A két fél összesen több mint kétezer támadást intézett már egymás ellen, palesztin közlések szerint a halálos áldozatok száma kétszáz körül jár Gázában. A külvilág is az eszkalációtól és a konfliktus átterjedésétől tart, így az elmúlt napok Gázával összefüggő összecsapásaiban, Párizsban zsinagógákra támadtak palesztinpárti tüntetők, többen megsebesültek.

– Eléggé kényes ponton vagyunk. A jelentős eszkaláció is elképzelhető, de kompromisszumokkal elért tárgyalási folyamat is beindulhat egy-két napon belül. Mindenesetre az egyiptomi javaslat, úgy tűnik, összeomlóban van, mondja Gazdik Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

A fegyvernyugvás reggel vette volna kezdetét, és a javaslat 12 órát adott a feleknek az ellenségeskedések teljes beszüntetésére a levegőben, szárazföldön és tengeren egyaránt. De palesztin rakéták nemcsak dél-izraeli városokat találtak el, hanem Zikron Jakovot is, pedig az messze északra található.

Az egyiptomi terv újraindítaná a forgalmat a blokád alatt lévő palesztin földnyelven, de azzal, hogy e terv végrehajtása a biztonsági helyzet függvényében lehetséges. Negyvennyolc órán belül magas rangú izraeli és palesztin küldöttségek tárgyalnának Kairóban a továbbiakról. Az egyiptomi fővárosba volt hivatalos a nap folyamán John Kerry amerikai külügyminiszter is, de az utolsó pillanatban lemondta útját, mivel látta, nem él a tűzszünet. Egyben a Hamaszt hibáztatta ezért.

A Hamasz átfogó rendezést követel – jelentette be a szervezet katonai szárnya. Így az izraeli légicsapások leállítása mellett a Gáza és Egyiptom közötti, csaknem egy éve lezárt rafahi határátkelő megnyitását is. Valamint azoknak az Izrael által időközben újra őrizetbe vett palesztinoknak az elengedését, akik előzőleg akkor nyerték vissza a szabadságukat, amikor a felek 2011-ben, Gilad Salit, az elrabolt izraeli katona átadásáért cserébe megállapodtak erről. (Salitért, aki ma már sportújságíró, több mint ezer palesztint adott át Izrael.) Jelen formájában a tűzszüneti javaslat elfogadása „fegyverletételt" jelentene a katonai szárny, az Ezzedine al-Kasszám Brigádok értékelése szerint, amely állítja, „harcuk folytatódni fog az ellenséggel szemben".

– A Hamaszon belül láthatóan voltak nézeteltérések, állítja Gazdik, emlékeztetve arra, hogy a mostani egyiptomi ajánlat kedvezőtlenebb a Hamasznak annál, mint amit Kairó 2012-ben terjesztett elő, s amelyet el is fogadott mindkét fél. „Egyiptom akkor garantáló hatalomként lépett fel a palesztinok felé, s a terv előírta az izraeli blokád jelentős enyhítését is. Csakhogy azóta, 2013 nyarán Kairóban megdöntötték az iszlamista elnök, Mohamed Murszi rendszerét". „Egyiptom most ellenséges a Hamasszal szemben", mondja Melman is.

A mostani konfliktus, amelynek leállítása ellen csak két miniszter, köztük a külügyekért felelős, radikális jobboldali Avigdor Lieberman, szavazott az izraeli kormányban, a zsidó államnak napi mintegy 32 millió amerikai dolláros veszteséget jelent, jelentette a Háárec. Lieberman a Gázai övezet megszállását szorgalmazza.