MENTŐCSOMAG ÉS MEGSZORÍTÁSOK. A gondot Portugáliában nem az EU és az IMF követelései okozták, hanem a mentőcsomaghoz vezető körülmények, az évek alatt felhalmozódó államadósság és költségvetési hiány. A dél-európai ország hároméves, 78 milliárd eurós mentőprogramot kapott, amely már tavaly nyáron lezárult. Nehéz három év volt ez a lakosság számára, megszorításokkal, költségcsökkentésekkel. Ám meglett az eredménye: a gazdaság kezd magához térni, az idén közel kétszázalékos növekedésre számítanak, a munkanélküliség 17-ről 13 százalékra esett vissza. Portugáliában a gazdaság nyitottabb és versenyképesebb, mint Görögországban, az export például átlagosan évi hat százalékkal emelkedett az elmúlt négy esztendőben.

Bruno Macaes Teknős Miklós / Népszabadság

A viszonylag békés válságidőszakhoz Bruno Macaes szerint hozzájárult, hogy a lisszaboni kormány mindent megtett, hogy mérsékelje a megszorítások hatását a legszegényebb társadalmi rétegekre. A munkanélküliség megnőtt ugyan, de jóval kisebb mértékben, mint Spanyolországban vagy Görögországban, és akkora társadalmi egyenlőtlenségek sem alakultak ki. Elégedetlenség természetesen Portugáliában is van, de az elmúlt másfél évben érezhetően elkezdődött a kilábalás.

VÁLSÁG ÉS SZÉLSŐSÉGESEK. A gazdasági krízissel sem alakult ki Portugáliában erős szélsőjobboldali mozgalom, és az államtitkár úgy véli, hogy erre több magyarázat is van. Az egyik a kormány erőfeszítése, hogy korlátozza a reformok kedvezőtlen hatásait a legszegényebbek körében. A másik történelmi-társadalmi jellegű: Portugáliában hagyománya van a mérsékelt politikai kultúrának, ez jellemezte az elmúlt négy évtizedet is. Emellett az emberek szeretnek történelmi távlatokban – nem években, hanem évszázadokban – gondolkodni. Lényeges körülmény, hogy a portugál országhatár a legrégibb Európában, hétszáz éve nem változott.

Mindig is a bevándorlásra nyitott volt Portugália, ahol ma is nagy bevándorlóközösségek laknak. E hozzáállást az is magyarázza, hogy világszerte nagy közösségekben élnek portugál kivándorlók, az emberek tehát átérzik, mit jelent a befogadás. Portugáliában a három legnagyobb csoportot a brazilok, a zöldfoki-szigetekiek és az ukránok alkotják: valamennyien sikeresen beilleszkedtek, és a lakosság részéről sem tapasztalni bevándorlóellenes magatartást.

Utcai táncos Lisszabon belvárosában. Múlik a válsághangulat Rafael Marchante / Reuters

MENEKÜLTEK ÉS KERÍTÉSEK. A magyar–szerb határon kerítést építeni nem megoldás. Bruno Macaes meggyőződése, hogy inkább politikai megoldást kell találni, új politikai és jogi eszközöket létrehozva a bevándorlás kezelésére. Gondoskodni kell például a menedékkérők fogadásáról, gyorsítani a menedékkérelmek feldolgozását. Fizikai korlátra viszont semmi szükség: Európa a jog, ne pedig az erő közössége legyen. A kerítés ötletét Portugáliában kimondottan rossznak tartják. Nem elég, hogy ellentétes a politikai-jogi útkereséssel, ráadásul magát a problémát sem oldja meg.

Súlyos konfliktusok elől menekültek az Európába érkezők, nehéz és veszélyes utat tettek meg. Az ötletnek, hogy – mindazok után, ami velük történt – három-négy méter magas kerítés akadályozza meg az eljutásukat Európáig, semmi értelme. A portugál kormány megérti, hogy Magyarországon gondot okoz a minden eddiginél több menekült érkezése, és tisztában van vele, hogy az EU-nak is felelőssége segíteni – cserébe viszont Magyarországnak is európai megoldásokat kell választania.