"Az egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelv tilt minden, faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést, különösen az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az áruk szállítása és a szolgáltatások nyújtása vonatkozásában" - szögezi le az uniós igazságszolgáltatás.

A konkrét ügy, amelyben az Európai Bíróság ítéletet mondott, a délnyugat-bulgáriai Dupnica Gizdova mahala elnevezésű, főleg romák lakta városrészéhez kapcsolódik, ahol az áramszolgáltató hat és fél méter magasan helyezte el a villanyórákat, a beton villanyoszlopokon. Ugyanez a cég máshol 1,7 méter magasan, a házban, a ház külső falán vagy kerítésén helyezte el a fogyasztásmérőket. A céget egy helyi boltos panaszolta be a bolgár esélyegyenlőségi hivatalnál, azt állítva, hogy a cég azért szerelte elérhetetlenül magasra a villanyórákat, mert a környéken élők cigányok.

Az áramszolgáltató azzal magyarázta az intézkedést, hogy az érintett városrészben sok villanyórát manipuláltak, kárt okoztak bennük, és a környéken sok volt az áramlopás.

A hatóság a boltosnak adott igazat, de az áramszolgáltató fellebbezett a szófiai bíróságon, amely a luxembourgi uniós bírákhoz fordult.
Az Európai Bíróság egyrészt úgy foglalt állást, hogy ha a cég intézkedésének oka az, hogy az adott városrészben romák élnek, az valóban tiltott, etnikai alapú diszkrimináció, ugyanakkor a bolgár bíróságra hagyja annak eldöntését, hogy a cég valóban ebből az okból hozta-e meg ezt az intézkedést. Itt a bolgár bírák figyelembe vehetik, hogy a villanyórák csak a többségében romák lakta környékeken vannak hozzáférhetetlen magasságban, és azt is, hogy az esélyegyenlőségi hivatalnál az áramszolgáltató azzal érvelt, hogy a alapvetően a cigányok lopják az áramot, manipulálják és teszik tönkre a villanyórákat.

Az uniós bíróság úgy fogalmaz, hogy ennek "arra utaló jellege lehet, hogy a vitatott gyakorlat etnikai alapú sztereotípiákon vagy előítéleteken nyugszik".

A bíróság arra is kitér, hogy az áramszolgáltató intézkedése sértő és megbélyegző, kedvezőtlen bánásmódnak is minősül azokkal szemben, akik semmilyen jogsértést nem követtek el, nem lopták áramot, és nem piszkálták meg a villanyórát, mert így ők sem tudják ellenőrizni saját fogyasztásukat.

Ha a bolgár bírák belátása szerint ez mégsem etnikai alapú hátrányos diszkrimináció, akkor közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet, mert lényegesen nagyobb arányban érint romákat, mint nem romákat.

Az uniós bírák hangsúlyozzák, hogy a villamosenergia-hálózat biztonságának védelme és a villamosenergia-fogyasztás megfelelő nyomon követése jogszerű céloknak minősülnek, amelyek fő szabály szerint igazolhatják az ilyen eltérő bánásmódot. Mindazonáltal az áramszolgáltatónak azt is be kell tudnia bizonyítani, hogy az érintett városrész villanyóráin ténylegesen visszaéléseket követtek el, és hogy ennek veszélye jelenleg is fennáll. Emellett a bolgár bíróságnak azt is meg kell majd vizsgálnia, hogy nem léteznek-e más megfelelő és enyhébb intézkedések a felmerült problémák megoldására.

"Még ha nem is létezik semmilyen más intézkedés, amely az említett célok elérése érdekében ugyanannyira hatékony lenne, mint a vitatott gyakorlat, a bíróság megjegyzi, hogy ez utóbbi a kitűzött célokhoz és az érintett városrész lakosságának jogos érdekeihez képest aránytalannak tűnik" - fogalmaz az Európai Bíróság, amely ennek megállapítását szintén Szófiára bízza.