A Puterea című napilapnak kormányzati források elmagyarázták: a magyarországi vezeték sokkal magasabb nyomással üzemel, mint a romániai, ezért rendkívül költséges beruházással lehet csak elérni, hogy az energiahordozó Romániából Magyarországra jusson. Másfelől a román hatóságok nem is akarják, hogy az export beinduljon.

– Már hogy exportálnánk, amikor a teljes belföldi termelést elfogyasztjuk? Persze, ha igaznak bizonyulnak a Fekete-tengeri készletekkel kapcsolatos várakozások, akkor lesz gázunk exportra is. De addig még sok van hátra – mondták a már idézett források, amelyek szerint az Arad-Szeged vezeték csak elméletileg az első számú exportlehetőség, ugyanis annak kétirányúsítása várhatóan a Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria (BRUA) folyosó átadásával egy időben valósul meg.

Nyilatkozatában Victor Grigorescu nagyjából megerősítette a Puterea forrásai által mondottakat. Szavai arra utalnak, hogy Bukarest azért sem sietteti az export beindítását, mert a kivitel fizikai akadályának elhárításába befektetett pénz nem térülne meg.

– Ha Románia feltenné magában, hogy elhárítja a fizikai akadályokat, akkor is csak elenyésző mennyiségű gázt exportálhatna. Mindaddig, amíg nem lesz egy nagy nyomású vezetékünk – és ebből a szempontból a BRUA létfontosságú –, vagyis a nyomás nálunk nem lesz ugyanazon a szinten, mint a szomszédjaink vezetékeiben, nem beszélhetünk földgázexportról – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy erre csak azután kerülhet sor, ha beigazolódnak az előzetes becslések a sok milliárd köbméternyi, Románia fogyasztását és tárolókapacitását meghaladó Fekete-tengeri tartalékokról.

A miniszter szerint a BRUA vezeték Romániában húzódó 528 kilométere csaknem 600 millió eurós beruházást jelentene, és további 200 kilométer épülne a Gyurgyevótól (Giurgiu) nyugati irányba, Magyarország felé tartó vezeték és a Fekete-tenger között további 300 millió eurós befektetéssel. A pénz jelentős részét az Európai Unió biztosítaná. A miniszter szerint legkésőbb a következő évtized elején Romániának erős energetikai infrastruktúrája lesz, ami lehetővé teszi majd, hogy „erőforrásaira támaszkodva fontos regionális szereplő és biztonságteremtő" legyen.

Júniusban az Európai Bizottság (EB) versenypolitikai főigazgatóságának felügyelői három romániai gázipari vállalatnál, a Romgaznál, a Transgaznál és a Petromnál tartottak be nem jelentett vizsgálatot. Az EB sajtóközleménye szerint felmerült a gyanú, hogy a vállalatok piacellenes megállapodást kötöttek „a romániai földgáz más tagállamok felé történő exportjának megakadályozására".

A BRUA-vezeték építése a jövő év második felében kezdődhet el, és a tervek szerint 2019 vége előtt befejeződik.