A volt külügyminiszter, Abdul Ati al-Obeidi a vádlottak padján Ismail Zitouny / Reuters

A sportosabb, illetve az intellektuálisabb fiú: a születési sorrendben a harmadik és a második. A 40 éves al-Szaadi, a 2011-ben megbuktatott és megölt líbiai diktátor, Moammer Kadhafi sportreménységgyermeke, aki egy-egy meccset játszott az olasz első ligában, a Perugia és az Udinese csatáraként. Közben a líbiai labdarúgó-válogatott kapitánya, majd a szövetség egykori elnöke, akit márciusban Niger adott ki szülőhazájának. És a nála egy évvel idősebb Szaif al-Iszlám, a feltehetően kijelölt diktátorutód, aki a londoni közgazdasági egyetemen doktorált, s a Buckingham-palotában is vendégül látták.

Valaha mindketten nagy lábon éltek, a kicsapongásban is örömüket lelték, ám most mindketten annak a hétfőn, Tripoliban folytatódott monstre pernek a vádlottai, amelyben rajtuk kívül még harmincöt személyt, többnyire a Kadhafi-korszak (1969–2011) vezető tisztségviselőjét, köztük Abdullah Szenuszi volt kémfőnököt, vonják felelősségre.

Kérdés, jogosan-e. A Kadhafi fivéreket korrupcióért és népirtásban való bűnrészességért akarják elmarasztalni.De a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak kétsége van afelől, hogy Líbiában – ahol a bírókat is megfenyegetik – tisztességes eljárásra számíthatnak-e a vádlottak. Különösen úgy, hogy nem konzultálhatnak ügyvéddel, s távollétükben is megy a per. Szaif al-Iszlámnak videokapcsolatot ígértek a tárgyalóteremmel. Őt a nyugat-líbiai Zintanban tartják fogva milicisták 2011 novembere óta, s biztonsági hiányosságokra hivatkozva nem voltak hajlandóak „felszállítani” őt Tripoliba.

A tisztességes eljárást kérdőjelezte meg hétfői közleményében a Human RightsWatch nemzetközi emberi jogi szervezet, sürgetve a hágai kiadatást. Különösen figyelmeztetett a normák betartására annak fényében, hogy a vádlottakat akár halálra is ítélhetik. Ám Szaleh al-Mergani igazságügy-miniszter fogadkozott a Reutersnek, hogy betartják a nemzetközi normákat, és nem Miki egér-kirakatpert rendeznek.

– Ha Líbia megtagadja az együttműködést a Nemzetközi Büntetőbírósággal, akkor jogsértést követ el. Amennyiben ebből a vádlottaknak káruk származik, továbbá a líbiai törvények ezt lehetővé teszik, kártérítésre is jogosultak lehetnek – állítja Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Egy további kérdés, mint mondja, a felelősségé. Vitás, hogy Líbiában, mint állítják, egyáltalán nemzetközi bűncselekményekért akarnák-e felelősségre vonni a Kadhafi fiúkat és vádlott-társaikat. Hoffmann emlékeztetett: a hágai bíróságnak az ilyen esetekben kiegészítő joghatósága van. Akkor veheti át a líbiai talárosok szerepét, ha csorbul a vádlottaknak a tisztességes eljáráshoz való joga. Hága általánosságban akkor járhat el, ha a helyi bíróságok nem képesek, vagy nem hajlandóak fellépni. Jelen esetben Líbia képessége kérdéses. A nemzetközi gyakorlat csak részben hasonló precedense a darfúri népirtás kivizsgálása – mondta a nemzetközi jogász. Bár Hága és Kartúm között nézeteltérés volt abban, helyi szinten felelősségre vonhatók-e a népirtás feltételezett felelősei, Szudánban az okozott gondot: elkerülte a felelősségre vonást mindenekelőtt Omár al-Basír, az ország elnöke, aki ellen (mindenkori első hivatalban lévő államfőként) letartóztatási parancs van érvényben.

Líbiában Kadhafi 2011-es megbuktatása óta kaotikusak a viszonyok. A központi hatalom gyenge, a miniszterelnököt elrabolják, vagy más módon fenyegetik. Ezért is távozott vasárnap, rövid idő elteltével immár a második kormányfő, az ideiglenesen megbízott Abdullah al-Tani. S az sem keltett éppen nyugalmat az országban, hogy a francia nemzetközi rádió, az RFI hétfői híre szerint nemhogy nem halt meg, de Líbiában tervel ki újabb terrortámadásokat Moktar Belmoktar, a tavalyi, az algériai In Amenasnál elkövetett túszdráma kiagyalója. Ez harmincnyolc ember életét követelte.